A XIV. században a kínaiaknak sikerült megtisztítani az országot a mongoloktól, és a határvidéken félkatonai településeket hoztak létre.
Ezután megerősítették a Nagy Falat, visszaszorították a partvidéket támadó japánokat, adófizetőjükké tették a Koreai–félsziget lakóinak jelentős részét, függő helyzetbe hozták Indokína egyes területeit, külkapcsolatokat létesítettek Délkelet–Ázsiával, végül pedig több hajóhadat indítottak útnak a távoli Nyugat országaiba.
A legnagyobb hírnévre Cseng Ho 1405 és 1433 között végrehajtott hét tengeri expedíciója tett szert. Első útja során (1405-1407) eljutott Indiáig. A mohamedán származású kínai admirális a Ming – dinasztia (1368-1644) hatalmát akarta megnövelni a térségben. Hatalmas hajóhaddal utazott: 62 hadihajón 27 000 fős legénységgel utazott. Legnagyobb hajója 147 méter hosszú, és 60 méter széles volt, valamint több mint ezer embert szállított. Cseng Ho 1413-14-es útján elért Perzsiába, az 1417-19-es útján pedig Kelet – Afrikába jutott el.
Ezeken a felfedezőutakon kívül a Selyemút mentén küldtek szét követeket Ázsiában a kínaiak. 1423-ban 1200 főt tett ki a Pekingben lévő külföldi követek és kísérőik létszáma.
A XV. században a kincstár bevételei csökkentek, nem tudták fedezni a követjárásokat és a felfedezőutakat. 1436-ban visszaküldték Kínából a külföldi követeket. 1452-ben utasították a flottát, hogy szüntesse meg a szigeteken kialakított támaszpontjait, és vonuljon vissza a part menti kikötőkbe.
Indokína fellázadt a kínai hódítók ellen, ezért 1428-ban a kínaiak kénytelenek voltak kivonulni. 1449-ben az ojrát – mongolok támadták meg Kínát. A kínai flotta leépítése után a japán kalóztámadások megélénkültek, aminek következtében Kína lezárta tengeri határait.
1516-ban egy portugál hajó érkezett Kínába az olasz származású Rafael Perestrello parancsnoksága alatt. A következő évben küldöttséget küldtek az udvarba, hogy jogot szerezzenek egy kereskedelmi telep létesítéséhez, mivel a tárgyalások alatt egy másik flotta fegyverrel próbált érvényt szerezni e törekvések mellett, az egyezség meghiúsult. A Ming – kormányzat a teljes bezárkózás mellett döntött. A portugáloknak több kudarcba fulladt kísérlet után, kínai tisztségviselők megvesztegetésével sikerült megszerezniük a dél – kínai Macaót 1557-ben. Ez volt az első európai gyarmat Kelet – Ázsiában. Évszázadokon keresztül virágzó kereskedelmi központ és missziós bázisterület volt. A szuverenitás azonban Kína birtokában maradt, a portugálok évi bérletet fizettek érte. Macao 1999. december 20.-án került újra kínai fennhatóság alá.
A portugálok után a kínai partokon megjelentek a spanyolok, a hollandok, majd az angolok is. Az európai kereskedők nem tudtak behatolni a kínai szárazföldre, de ez a keresztény misszionáriusoknak sikerült. 1581-ben az első jezsuitának, Matteo Riccinek sikerült magát és a jezsuitákat megkedveltetnie Kínában. Őt még több jezsuita, valamint ferences és dominikánus hittérítő követte, de a kínaiakat nem annyira a vallás, inkább az európai tudomány és technika vívmányai érdekelték.
| |
