Lódz-i gettó színes képei – 1943
A mai cikk eredetije 2014. január 18-án jelent meg.
69 éve ezen a napon érte el a szovjet Vörös Hadsereg a lódz-i gettót. Mindössze 110 lakót találtak a felszámolt városrészben.
1987-ben egy bécsi antikvárium alagsorából kerültek elő ezek a hihetetlen színes felvételek, amelyek a lódzi (németül Litzmannstadt) gettó mindennapjait mutatják be. A fotós, Walter Genewein, a gettó könyvelője – maga is a náci párt tagja -, szabadon járhatta be a gettó utcáit, vagy akár a németek által létesített kényszermunkahelyeket. A képek elkészültének idején még látszólagos nyugalom volt a város zsidók lakta részében. Járt a villamos, élelmiszeren kívül egyéb cikkeket is lehetett vásárolni a bolhapiacon.
Szabóság.
Könyvárus a bolhapiacon.
Zsidó tűzoltóbrigád.
Szalmabálák szállítása.
Szőnyegkereskedés.
Fafeldolgozó üzem.
Tűzoltók sorakozója.
Hans Biebow a gettó civil parancsnoka. A háború vége után Németországban bujkált, de egy volt táborlakó felismerte. Brémában tartóztatták le 1946-ban. Kiadták Lengyelországnak, ahol a tárgyalás során bűnösnek találták és kötél általi halálra ítélték. 1947-ben akasztották fel.
Öreg zsidó, mögötte Biebow.
A deportálást végző német katonák eligazítása.
Auschwitzba induló szerelvény.
Zsidó deportáltaktól elkobzott értéktárgyak.
A gettó határát jelző tábla és kerítés.
Sorban állás élelmiszerért.
A németek itt is megtalálták a velük együttműködő zsidó vezetőt Hájim Mordeháj Rumkowski személyében. A gettó likvidálásakor családjával együtt kivégezték.
Gyerekek állnak sorban ételért.
Zsidó postás.
A lódz-i gettó a második legnagyobb ilyen létesítmény volt Lengyelországban a varsói után. Amolyan gyűjtőhelyként is funkcionált, hiszen Auschwitz és Chelmno felé szállítandó transzportokat itt “pihentették”, amikor feltorlódott a létszám a megsemmisítőtáborokban.
Telefonközpont a gettóban
A gettónak saját fizetőeszköze, telefonközpontja, pályaudvara volt. Természetesen itt is zsidó “rendőrséget” szerveztek, akik feladata a rendfenntartáson túl a szervezkedések bejelentése volt. Nekik kiemelt élelmiszer fejadag és készpénz járt.
Zsidó és német rendfenntartók a gettó bejáratánál
1944-re a helyzet gyökeresen megváltozott. A szovjet front közeledtével a németek elrendelték a gettó – Lengyelországban utolsóként – felszámolását. A megmaradt lakosságot Auschwitzba és Chelmno-ba szállították. A teljes emberállomány aki megfordult a gettóban kb. 204 ezer főre tehető.
1943. Gyerekmenetoszlop indul Chelmnoba
Ha van időtök és továbbiakban is érdekel a téma, csaknem az összes megtalált színes fotót (297 darabot egészen pontosan) megtekinthetitek ITT.
(via)
A hírlevél feliratkozóknak ajándék privát bejegyzések
[mc4wp_form id=”12063629″]
:'((
Az ilyen témájú képek mindig ijesztőek ezért népszerűek
szerintem különösen az ilyen témáknál illetve ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy milyen szót használunk egyes dolgokra. a “zsidó lakta” nekem kicsit furán cseng, mivel nem olyan városrészről beszélünk, ahol kedvükből laktak csak zsidók akkor, hanem mert oda lettek kényszerítve és összezsúfolva, a saját otthonaikból kilakoltatva. Illetve a gyerekmenetoszlop, ez így mi? nem érezni a cikken azt a valamit, amit egy igazán jó vagy tényfeltáró cikknél érezni, azt a fajta közvetlenséget, informáltságot, semmilyen érzelmet nem vált ki a cikk, csak a fotók.
a szöveg nem véletlenül távolságtartó. az eredeti blogon megjelent cikkekért kaptam hideget-meleget. voltam komcsi, libsi, zsidóbérenc és náci.
maximálisan objektív és még a közvetlenséget is mellőző érzelemmentesek a cikkek, pont abból a megfontolásból, hogy nem vagyok részrehajló – bármilyen is legyen a téma – sem pro sem kontra.
úgyis a képek magukért beszélnek…
– Jtom
Ha jól tudom akkor Rumkowski Auschwitzban halt meg, állítólag a Sonderkommando tagjai verték agyon azért amiért a Lodz-i gettóban tett. A halála elég ellentmondásos mert egy dokumentumfilmben meg azt állították hogy a gettó kiürítésekor egyszerűen felszívódott és sosem látták többé.
Szerintem, nem kell semmilyen véleményt nyilvánítani.
Aki nem tudja magát beleképzelni, annak mindegy.