Nicaraguai forradalom – 1978-79 (18+!)

A XX. század elején az USA komoly katonai befolyásra tett szert az a közép-amerikai Nicaraguában, amelynek Augusto César Sandino vetett véget a ’30-as évek elején. Sandino tiszavirág életű hatalmát azonban a Nemzetőrség parancsnoka Anastasio Somoza García törte meg 1934-ben (egy merényletben egyszerűen agyonlőtték Sandinot és társait) és három évvel később megindította a Somoza-dinasztia (a három Somoza) negyvennégy évig tartó diktatórikus uralkodását.

1978. június. A harmadik Somoza, Anastasio Somoza Debayle Managuában a Nemzeti Kongresszusba tart.

Az 1961-ben – röviddel a kubai forradalom győzelme után – megalakult a Nemzeti Felszabadítás Sandinista Frontja (FSLN), mely részben az amerikaiak elleni függetlenségért harcoló néhai César Sandino-nak is emléket állított. Ők erőteljes katonai offenzívával 1979-ben puccsot hajtottak végre a hatalomban lévő elnök ellen, mellyel véget vetettek a Somozák majd’ fél évszázados uralmának.

Egyik Somoza-besúgó égő autója Managuában

1978. június, Managua. Diákok tüntetésének a Nemzeti Gárda vetett véget, könnygázgránátokkal.

Demonstrációba hajló temetési menet. Több meggyilkolt diákvezető mellett tüntetve Arlen Siu – a három évvel korábban meggyilkolt – fiatal szandinista harcoslány képével vonultak az utcára Jinotepe-ben.

1978. augusztus 26. A népi felkelés első napja.

Masaya. 1979. Június 8. Népi erők végső offenzívája idején.

Masaya 1979. Somoza Nemzeti Gárdájának tagjai házról-házra járnak és szandinisták után kutatnak.

1979. Monimbo. Egy nő a Nemzeti Gárda által megölt férjét tolja haza.

Matagalpa. Szandinista felkelők várják a Nemzeti Gárda ellentámadását.

Managua. 1979. Utcai harcos.

A Nemzeti Gárda behatol Estelibe.

1978. szeptember 20. A Nemzeti Gárda csapatai elfoglalják a szandinisták egyik bázisának tartott Estelit. Egy nő gyermekével menekül a bombázások elől.

Esteli üzletsora a három napos bombázás után.

1978. szeptember. Masaya. Egy család értékei után kutat lebombázott háza romjai között.

Esteli. 1979. Szandinisták a barikádokon.

Egy elesett nemzeti gárdista és a gyűlölt elnök, Somoza portréja égnek Jinotepe főterén.

1979. Masaya. Felkelők úton a fővárosba Managuába.

1979. július 20. Managua főterén szandinisták ünnepli győzelmüket. A szocialista uralom ezután alig 10 évig tartott.

A főteret ezután a Forradalom-terére nevezték át. Somoza számüzetésbe vonult Paraguayba.

A szandinisták – minden eshetőséggel számolva – Somoza után mentek és 1980-ban Asunciónban merényletet követtek el ellene. Szovjet RPG-2 rakétavetővel és AK-47-esekkel, valamint M16-osokkal felfegyverkezve egy újságosbódéban várták a diktátor Mercedesét. Az első rakéta nem talált, de a gépfegyverek megállították az autót (valószínűleg a sofőrt eltalálták). A második rakéta telibe találta a kocsit, amiben Somoza, fiatal sofőrje és pénzügyi tanácsadója azonnal meghalt. A robbanás ellenére a Mercedes motorja még a rendfenntartók érkezésekor is járt.

A hét terroristából hatan sikeresen kiszöktek az országból, egyedül Hugo Irurzún-nak – aki a rakétavetőt kezelte – nem sikerült. Ő tisztázatlan körülmények között halt meg. A két verzió egyike szerint az argentin határon tűzharcban, a másik szerint a rendőrségen agyonverték.

Nicaraguában 1990-ben demokratikus választásokat tartottak, ahol a szandinisták vereséget szenvedtek.

A színes képek Susan Meiselas fotói