Széchenyi István itáliai utazásai – 2. rész

Magánemberként Itáliában (az első rész itt olvasható) Az 1817-es észak-itáliai utat egy újabb szerelem motiválta. Széchenyi gyakorlatilag Gróf Saurau Zénóné Hunyady Gabriella után ment Veronába, forma szerint ezredéhez vonult be Milánóba. Utólag élete „legostobább csínjának”(13)  értékelte naplójában, hogy követte a szép grófnét. Mégis találunk még utalásokat később is a grófnéra, például júniusban Széchenyi kocsiján utazott…

Részletek

Széchenyi István itáliai utazásai – 1. rész

Bevezetés  A múlt és a művészetek iránt érdeklődők körében Angliában, Franciaországban és a német államokban már a 17. századtól szokás volt Itáliában tanulmányutat tenni. A 18. században és a 19. század elején ez a szokás még jobban elterjedt, ekkor már egyre többen utaztak önmagáért az utazásért, hogy világot lássanak.(1) Magyarországon a 18. század végéig nagyon…

Részletek

Egy kevéssé ismert miniszter az Andrássy-kormányból: gróf Festetics György (1815-1883)

Az iskolai tankönyvek általában nem sorolják fel a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány, az Andrássy-kabinet tagjait, vagy ha mégis, akkor csak néhány ismertebb minisztert neveznek meg, mint pl. Eötvös József kultuszminiszter. A kormány egyik legkevésbé ismert tagja a király személye körüli miniszter. Nemcsak azért, mert – hasonlóan minden utódjához – nem Pesten, hanem Bécsben…

Részletek

Dogmatikai viták a 4-7 századig

A dogmatikai vitákra jellemző ezekben a korai századokban, hogy a Bibliát nem a teológia meghatározására, hanem megerősítésére használják. E mellett a nem bibliai eredetű terminusok válnak kulcsszavakká ezekben a vitákban. A vitás kérdések megoldását nehezítik a vezető püspökségek közti kibékíthetetlen ellentétek. Ezek a viták a birodalom egységét veszélyeztetik, és ez arra kényszeríti a császárokat, hogy…

Részletek

A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 2. rész

A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg…

Részletek