Furcsa belegondolni, milyen is lenne London ha valamilyen másik városra hasonlítana. A Harmsworth’s Magazine-nál is elgondolkodtak a 19. század utolsó évében a dolgon és megalkották az elképzelt Londont. Először velencei stílusban, aztán egy képzelt amerikai hódítás után. Elképesztő, hogy a korabeli technikával is ilyen képeket tudtak alkotni. Lássuk!
Hogy jó-e a címválasztásom, azon lehet vitatkozni, hiszen a következőkben bemutatott illusztrációk nem kimondottan képregényekhez készültek. Mégis a stílus, a témaválasztás mind-mind a képregények világát tükrözik. Ebben a ma induló sorozatban nálunk kevéssé ismert rajzolók munkáit mutatom be, akik – jobbára amerikai – kalandregény kiadványok borítóit és illusztrációt készítették. A téma az ötvenes évektől a hetvenes…
Gábor Miklós színművész 1919. április. 7.-én született Zalaegerszegen. Édesapja mozi tulajdonos volt, így fiatalkora a filmek bűvöletében telt. Nagy hatással voltak rá Clark Gable és Laurence Olivier alakításai. 1940-ben végezett a Színművészeti Akadémián és játszott a Madách, a Nemzeti és a Kecskeméti Katona József színházban. Gábor Miklós Hamlet szerepében, Madách színház
Kilenc kisfilm, kilenc időszak… Magyarország, magyarok. Válogass kedvedre, vagy nézd meg mindet. 50 perc a napodból. 1. Ritka, amerikai színes útifilm Budapestről 1938-ból:
Ma egy méltatlanul elfeledett műfaj képviselőit láthatjátok a blogon. A bőröndcímke egykor igen népszerű volt. Nemcsak a hotelek, de a légitársaságok is használták. Két oka volt amiért mindenki szerette. A hoteleknek, légitársaságoknak jó reklám volt, a bőröndtulajdonos pedig elbüszkélkedhetett vele merre is járt. Hogy miért halt ki? Valószínűleg a bőröndökben kell keresni az okot. Mert…
Ismét a washingtoni Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből válogattam. Magyarország és Németország után a mai vasárnapra Velence jutott.
Michael Rougier fotói a Karib-tenger szigetein készültek 1968-ban. Sajnos nincsen részletesebb infóm a helyszínekről. Ha valaki ráismer valamelyikre, kérem kommentelje be.
Azt talán mindenki tudja, hogy Adolf Hitler fiatalként vonzódott a művészetekhez. Bécsi évei alatt – amikor is a Művészeti Akadémiai vizsgájára készült – rajzolt, festett. Nagyjából háromezer képet készített, ebből körülbelül hétszáz maradt fenn.
A csodás sorozat befejező része. Itt látható az első rész, itt pedig a második rész. Halle, Stadttheater és a sétány