Manapság a tudományos körökben egyre elterjedtebb az a nézet, hogy az emberi evolúciót nem egyenes leszármazási láncnak kell tekinteni. Sorra bukkannak fel a bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy egykor a mai ember mellett más ”rokonok” is éltek a Földön, akik bizonyos körülmények miatt fokozatosan eltűntek. Egyfajta fejlődési zsákutcának tekintik őket. Sok paleoantropológus szerint a Neander-völgyi ősember, vagy más néven Homo neanderthalensis és a cro-magnoni ember egy időben, egy területen éltek. Az utóbbi tulajdonképpen semmiben nem különbözik a mai embertől, tehát homo sapiensnek tekinthetjük. Ez az új embertípus szépen lassan Afrikából kiindulva, kiszorította a fejletlenebb neander-völgyieket, akiket így a teljes eltűnés réme fenyegetett. Erről a korszakról szól Jean M. Auel műve…