-
Csepelek Tibetben 1956.
1954-ben magyar delegáció járt a baráti Kínában. A tárgyalások elsősorban gazdasági jellegűek voltak. A kínaiak érdeklődést mutattak a Csepel teherautók iránt és meghívták a magyar gyárat az 1956 őszén megrendezendő Tibeti versenyre.
-
Tanyasi kérdőív – 1968
1968-ban a Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT, vagy „népiesen” a Nőtanács) országosan kérdőíveket küldött ki a tanyákon élő asszonyokhoz. A tanyai infrastruktúrára vonatkozó kérdések mellett a családok életére és kulturális lehetőségére, igényére, továbbá megélhetésükre kaphatunk összefoglaló leírásokat.
-
A nyolcvanas évek magyar valósága
Néhány napja leltem néhány képre Chris Niedenthal fotós gyűjteményében, aki a nyolcvanas évek jellegzetes kelet-európai mindennapjait is megörökítette. Rengeteg fényképet találhatunk tőle Lengyelországról, de van nála Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, és szerencsére Magyarország is. Ma ezt hoztam nektek, fogadjátok szeretettel.
-
Magyar életképek – 1970-es évek
Néhány igen szép fotót találtam a flickriver-en tegnap. Egy részükről tudható, hogy 1976-ban készültek. és egy nyugatnémet turistacsalád fotói. A beszkennelt polaroid képek készítője ismeretlen (nekem azok tetszenek igazán, kicsit igyekeztem feljavítani a megfakult színeit is). Kérlek benneteket, ha be tudjátok azonosítani némelyik helyszínt, írjátok meg a kommentekbe (nekem csak négyet sikerült).
-
Rekviem az eltűnt városért
Most/Brüx (1238-1982) A sziléziai (Csehország) Most/Brüx nevű 750 éves városa alatt a múlt század harmincas éveiben barnaszenet találtak. Ezért a teljes várost 1982-ben lerombolták, 60 ezer lakosát néhány kilométerrel odébb költöztették.
-
Budapest Főváros Tanácsának 7/1984 számú rendelete
Az emberek együttélését gyakran szabályozzák írott és íratlan szabályok. Különösen fontos ez az olyan helyeken, ahol sok ember él együtt kis helyen, s a nem megfelelő életvitelt folytató lakók megkeseríthetik a pihenni vágyó lakótársak életét. Még 2012-ben Budapesten, az egyik zrínyi utcai épületben fotóztam egy kifüggesztett házirendet, melyet Budapest Főváros Tanácsa hozott 1984-ben. Az akkor már majdnem 30 év ott lévő házirendet már 2002-ben hatályon kívül helyezte a 22/2002. Fővárosi Közgyűlési rendelet, ettől függetlenül érdekes átolvasni, hogyan gondolkoztak három évtizeddel korábban a házirendről. Ugyanúgy meghatározták a zajjal járó tevékenységek végzésének korlátozását, mint napjainkban, a kapuk zárásának rendjét, a takarítást, a hóeltakarítást, az épületek állagmegóvását is ugyanúgy fontosnak tartották, és így…
-
A gyulafehérvári házköltöztetés – 1987
Ha a nyolcvanas évek Romániájáról beszélünk sokunknak a sivárság, a mérhetetlen szegénység, a totális diktatúra, vagy a falurombolás időszaka jut eszébe. A mérnöki bravúr nincs közöttük, pedig ilyesmi is történt. Méghozzá Erdélyben, Gyulafehérváron, a város egyik legforgalmasabb pontján.
