A világ első drónháborúja bontakozott ki a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok, India és Pakistan között, amely új és veszélyes szakaszába lépett a régóta fennálló rivalizálásnak. Csütörtökön India azzal vádolta Pakistánt, hogy drónokat és rakétákat indított három katonai bázis ellen indiai területen és az India által adminisztrált Kasmírban. Islamabad gyorsan tagadta a vádakat, és azt állította, hogy 25 indiai drónt lőttek le az elmúlt órákban. Delhi hivatalosan hallgatott, ami tovább fokozza a feszültséget a két ország között.
A szakértők szerint a kölcsönös támadások új fejezetet nyitnak a konfliktus történetében, mivel a felek nem csupán tüzérséget, hanem pilóta nélküli fegyvereket is bevetnek a feszült határon. A Washington és más globális hatalmak által sürgetett önmérséklés ellenére a régió a háborús eszkaláció szélén egyensúlyozik, a drónok pedig, amelyek csendesek, távoliak és tagadhatók, új dimenziót nyitnak az India és Pakistan közötti konfliktusban.
A szakértők megállapítják, hogy a modern hadviselésben a drónok kulcsszerepet játszanak, mivel jelentősen növelik a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. A drónok képesek koordinátákat közvetíteni légi csapásokhoz, és ha megfelelően felszereltek, közvetlenül is kijelölhetik a célpontokat, lehetővé téve az azonnali beavatkozást. Az indiai hadsereg állítása szerint legalább 16 civil vesztette életét pakisztáni tüzérség támadásaiban, míg Pakistan szerint 36 ember halt meg indiai légicsapások következtében. India a rakétatámadásait a múlt hónapban indiai turisták ellen elkövetett halálos merényletre válaszként indokolta, amelyben Islamabad tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna.
A pakisztáni hadsereg csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőtt le különböző városokban, beleértve Karacsit, Lahorét és Ravalpindit. A drónok, amelyek állítólag izraeli gyártású Harop drónok, technikai és fegyveralapú ellenintézkedésekkel kerültek megsemmisítésre. India azt is állította, hogy semlegesített több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, beleértve egyet Lahoréban, amelyet Islamabad szintén tagadott.
A drónok szerepe a modern hadviselésben forradalmasította a harcászatot, mivel képesek a légvédelmi rendszerek zavarására, és segíthetnek a célpontok gyors elérésében. A szakértők szerint India drónflottája nagyrészt izraeli gyártású felderítő UAV-kra épül, mint például az IAI Searcher és a Heron, valamint a Harpy és Harop loitering munitions drónokra, amelyek rakétaként is funkcionálnak.
Pakistan drónflottája rendkívül sokszínű, és hazai, valamint importált rendszereket is tartalmaz. A pakisztáni védelmi elemző, Ejaz Haider elmondta, hogy az ország több mint ezer drónnal rendelkezik, beleértve kínai, török és hazai gyártók modelljeit. A pakisztáni légierő közel egy évtizede aktívan integrálja a pilóta nélküli rendszereket a hadműveletekbe, és a „loyal wingman” drónok fejlesztésére is nagy figyelmet fordítanak.
A közelmúltban tapasztalt dróncsere India és Pakistan között jelentős eszkalációt jelent, amely eltér a drónközpontú hadviseléstől, amit az orosz-ukrán konfliktus során figyelhettünk meg. Az indiai védelmi elemző, Manoj Joshi szerint a drónok bevetése a harci repülőgépek helyett alacsonyabb szintű katonai opciót képvisel, és bár a drónok kevésbé fegyveresek, mint a pilóta vezette gépek, ez a lépés mégis a feszültség csökkentését célozhatja.
A drónok háborúja, amelyet a két ország folytat, a jövőben akár újabb konfliktusokhoz is vezethet, ugyanakkor politikai és operatív szempontból is új kihívásokat teremt. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy minden drón lelövése és radar megsemmisítése potenciális gyújtóponttá válhat a két nukleáris nagyhatalom közötti feszült helyzetben. Az indiai hadsereg drónintegrációja a precíziós csapások doktrínájába egy újabb mérföldkövet jelent, amely lehetővé teszi a céltáblák távoli elérését anélkül, hogy pilóta nélküli repülőgépekkel kellene átlépni a határokat. Az elkövetkező időszakban mindkét ország mozgásai és döntései kulcsfontosságúak lesznek a régió stabilitása szempontjából.
