Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely világszerte híres a lélegzetelállító tájairól és a turisták által kedvelt pihenőhelyeiről, nem csupán a napfény és a festői falvak otthona. A sziget alatt egy hatalmas vulkán működik, amelynek potenciálja, hogy ismét kitörjön, komoly aggodalomra ad okot. Az elmúlt hetekben Santorini lakosainak közel fele elmenekült, amikor a szigetet egy földrengéssorozat rázta meg. Ez a történelmi esemény rávilágított arra, hogy a sziget alatt, a gyönyörű fehér falvak és a finom gyros éttermek álcája alatt, két tektonikus lemez súrlódik egymáson. A tudósok most először próbálják felmérni, hogy mennyire veszélyes lehet a következő nagyobb vulkánkitörés.
A Brit Királyi Kutatóhajó, a Discovery fedélzetén töltött nap során a BBC News tudósítója a vulkánok rejtélyeinek felfedezésére indult. A hajó legénysége, élén Prof. Isobel Yeoval, a Brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkánokkal foglalkozó szakértőjével, az alámerülés során gyűjtött adatok elemzésére és a vulkánok aktivitásának megértésére összpontosít. Isobel kiemelte, hogy a világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, de ezek alig figyelhetők meg. „A víz alatt lévő vulkánok veszélyességéről keveset tudunk, míg a híresebb vulkánok, mint a Vezúv, sokkal nagyobb figyelmet kapnak” – mondta Isobel, miközben a hajó oldalán egy autó méretű robotot emeltek le.
A kutatás célja, hogy megértsék, milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy vulkánkitörés közeleg. Santorini utolsó jelentős kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is voltak aggasztó jelek, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott, és a sziget „megnövekedett”. Isobel figyelmeztetett arra, hogy a víz alatti vulkánok rendkívül pusztító kitörésekre képesek, és ha a lakosság hozzászokik a kisebb kitörésekhez, hajlamosak lehetnek tévesen azt hinni, hogy a következő is hasonlóan csekély lesz, pedig ez nem biztos.
A kutatás során a hajó alatt, 300 méter mélyen, forró gázok és folyadékok törnek felszínre. Ezek a hidrotermális szellőzők gyakran a vulkánok közelében találhatóak, és a tudósok célja, hogy feltérképezzék ezt a rendszert. Isobel és 22 másik tudós egy hónapot töltenek a hajón, hogy adatokat gyűjtsenek a vulkánok aktivitásáról. Mivel az ilyen expedíciók rendkívül költségesek, a tudósok éjjel-nappal dolgoznak, 12 órás műszakokban.
A kutatás során megfigyelték a vulkán körüli kis földrengéseket, amelyeket a folyadék mozgása okozott a föld alatt, és ezek az információk segíthetnek abban, hogy jobban megértsék a vulkán működését. Isobel és a csapat a hidrotermális rendszer és a vulkán magma kamrája közötti kapcsolatot próbálják feltérképezni, és 3D térképeket készítenek a vulkán aktivitásáról.
A geológiai környezet rendkívüli, és a kutatók számára izgalmas új felfedezések ígéretét hordozza. A kutatás nem csupán tudományos szempontból fontos, hanem a helyi lakosság biztonsága szempontjából is. Prof. Paraskevi Nomikou, a görög kormány vészhelyzeti csoportjának tagja és Santorini szülötte, hangsúlyozta, hogy ez a kutatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyiek tájékozottabbak legyenek a vulkánok aktivitásáról, és megértsék, mely területek lesznek zárva egy esetleges kitörés idejére.
A közelmúlt földrengései rávilágítottak, hogy Santorini lakói mennyire kiszolgáltatottak a sziget vulkánjainak. A helyi lakosok és a turisták számára is a tudományos információk segíthetnek abban, hogy biztonságosabban érezzék magukat. A helyi fotós, Eva Rendl, aki a földrengések alatt elmenekült, elmondta, hogy azóta az üzletek forgalma csökkent, és sokan törölték a foglalásaikat. A turisták, akik mégis ellátogatnak a szigetre, gyakran érdeklődnek a vulkánokkal kapcsolatos tudományos kutatások iránt, és szeretnék tudni, hogy mennyire biztonságos a látogatásuk.
Bár a sziget vulkáni fenyegetettsége komoly aggodalomra ad okot, Santorini továbbra is álomcélpont marad sokak számára. A helyi lakosok és a tudósok együtt dolgoznak azon, hogy a vulkánok rejtélyeit megfejtsék, és hogy a jövőben biztonságosabb környezetet teremtsenek a látogatók és a helyiek számára egyaránt.
