Az amerikai autó története katalógusokban 1.

Ford 1906-1916

ford.jpg

A rendelkezésre álló anyagok függvényében igyekszünk tízéves ugrásokkal követni a fejlődést, de már most ígérhetünk ezen a „menetrenden” kívül is érdekességeket. Ugyanakkor azt is megígérjük, hogy nem válunk autós magazinná.

1906

A sorozat első része a talán legismertebb autómárkáról a Fordról szól. 1906-ot írunk. Ebben az évben születik meg Soicsiro Honda, mérnök és gyáros, Alec Issigonis mérnök, akire a legendás Mini tervezőjeként emlékszünk, de Leonyid Brezsnyev szovjet vezető is. Azt az RMS Lusitaniát is ekkor bocsájtják vízre, amit 1915-ben, az U-20 jelű, német tengeralattjáró megtorpedóz, 1198 fő halálát okozva ezzel – köztük 128 amerikai állampolgárét is. Ez utóbbi tény sokban befolyásolja azt a döntést, hogy az Egyesült Államok hadat üzen 1917-ben.

Az automobil még bőven a gazdagok játékszere, még az Egyesült Államok is messze van attól, hogy az egész országra kiterjedő, aszfaltozott úthálózata legyen, üzemanyagtöltő állomásokkal és szervizhálózattal. A Ford a típusait az ábécé betűivel különbözteti meg egymástól. Az N modell a legolcsóbb. A kétüléses, négyhengeres, 15 lóerős autóért 500 dollárt kérnek, ami mai áron nagyjából 13 000 dollár lenne. Az is fontos, hogy ennyi pénzért a gyártás helyén, Detroitban adják át a járművet.

1916

Tíz évvel később még javában dúl az első világháború, amit az amerikaiak is mint „Great War” (Nagy/szerű/ Háború) emlegetnek – bár semmi nagyszerű nem volt benne. Talán az Egyesült Államok az a résztvevő országok közül, amely a legkevesebbet érzi meg a pusztításából.

A Ford Motor Company alaposan megnő ekkorra. Az amerikai utakon futó autók fele Ford emblémát visel és a cég túl van a másfél milliomodik jármű legyártásán is. Több mint száz autógyártó működik ekkor az országban, mégis a termelés több mint felét a Ford adja.

A Ford már nyolcadik éve gyártja azt a T modellt, mely a szerepét tekintve a történelem legfontosabb automobilja. Az első olyan autó, amivel a középosztályt célozták és nem a gazdagokat, ennek köszönheti az Egyesült Államok, hogy elnyeri jelenlegi képét, jól kiépített úthálózatát. A jármű megtervezésében oroszlánrészt vállaltak magyar mérnökök, akikről mi, az utókor jellemzően nagyon keveset tudunk. Galamb József első munkája a cégnél a fentebb látható N-modell hűtőrendszerének és hátsó hídjának a tervezéséhez kapcsolódik. Hozzá köthető a Bádog Böske – a T modell – akkor forradalminak számító, levehető hengerfejes motorblokkja, a bolygóműves sebességváltója és a gyártásánál a futószalagos termelés bevezetéséből is kivette a részét.

Ekkoriban a legolcsóbb változata a T-nek – runabout – 345 dollárba kerül, ami ma körülbelül 7400 zöldhasú lenne. Az önindító majd csak 1919-ben tűnik fel a rendelhető extrák listáján, de az elektromos világítás már egy éve az ügyfelek rendelkezésére áll. (A Bádog Böskéről és az őt övező legendákról – többek közt arról is, hogy valóban elhangzott-e az a mondat, hogy bármilyen színben tudják szállítani, mindaddig míg az fekete –, honfitársainkról akik részt vettek a tervezésében és akikre büszkék lehetünk, itt olvashattok bővebben.)

A sorozat következő része itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük