Hiperinfláció

Általában a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedést nevezzük hiperinflációnak. A pénz értéktelenné válik, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereeszköz szerepét. 

02.jpgA bankok előtt kígyózni kezdtek a sorok, a kínzó pénzhiány orvoslására az emberek először betétjeiket vették ki.

A legtöbb hiperinflációt az indítja el, hogy az államnak nincs elegendő bevétele. A költségvetési hiányt általában hitelekből fedezik, de ha egy állam nem tud hitelt felvenni, például mert a hitelezők túl kockázatosnak tartják, akkor kénytelen növelni a pénzkibocsátást, magyarul pénzt nyomtatni. Ha a jegybank megfelelő (arany-, áru- vagy egyéb) fedezet nélkül nyomtat pénzt, akkor az elértéktelenedik, ami inflációt okoz. Emiatt az adóbevételek reálértéke csökken, a hiány tovább emelkedik, ezért az állam kénytelen még több pénzt kibocsátani, ami tovább gerjeszti az inflációt. A folyamat öngerjesztő, a végeredmény hiperinfláció. 

A 20. századi első hiperinflációját Németország területén a Weimari Köztársaságban láthattuk.

A pénzromlás mértéke elérte a havi 3,25 millió százalékot (az árak 49 óránként duplázódtak). Németországot a győztes hatalmak kártérítésre kötelezték, de mivel nem fizetett, megszállták az ipari központjait. A kieső bevétel pótlására kezdett a kormány fedezet nélkül pénzt nyomtatni, ami végül hiperinflációba torkollott.

02_2.jpg

02_3.jpg

11.jpg

02_1.jpg

A bankjegyek tárolása, mozgatása egyre nagyobb energiát igényelt.

03.jpg

Fizetéskor az időrabló számolás helyett, inkább súlyra mérték a bankjegyeket.

04.jpg

A váróteremben egy tábla kéri, hogy a páciensek hozzanak magukkal a fűtéshez szenet.

A cserekereskedelem felvirágzik, ahogy a pénz egyre inkább megbízhatatlanná válik.

Az új német márka megjelenése után a bankjegyek megsemmisítésre és alternatív felhasználása:

06.jpg

07.jpg

Fűtésre.

05.jpg

05_2.jpg

08.jpg

Játékra…

10.jpg

Tapétázásra.

A megsemmisítés folyamatai:

09_2.jpg

09_1.jpg

A magyar hiperinfláció

A világtörténelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt a második világháború után. A havi infláció megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946. augusztus 1-jén a pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot. 

A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt, ugyanúgy, mint a mind magasabb címletű pénzek kibocsátása s a nyomasztó pénzhiány enyhítésére a „bankóprés” beindítása.

Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetési beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte.

Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt.

1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

HUN_02.jpg

Rágyújtás egy elértéktelenedett 1 Milliárd pengőssel

HUN_100MB_1946.jpg

A legnagyobb forgalomba került bankjegy. Százmillió Billpengő, azaz Billiószor százmillió.

HUN_1MilliárdBill_1946.jpg

1946. A világ legnagyobb címletű bankjegye. Már nem került forgalomba.

HUN_01_1.jpg

Magyarországon is felvirágzott a cserekereskedelem. Vidékről túlzsúfolt vonatokon utaztak fel a “batyuzók” a fővárosba, hogy a háztájiban megtermelt élelmiszereket elcseréljék.

HUN_ZInflació_utan_1946.jpg

1946. augusztus 1-jén jött a Forint. Utcaseprő takarítja az eldobált papírdarabokat.

ZZ_yugo.jpg

1993-1995 Jugoszlávia. A délszláv háború kellős közepén 1994 januárjában 313 millió százalékkal emelkedtek az árak Jugoszláviában, azaz naponta 64,6 százalékkal drágult minden.

A jugoszláv hiperinfláció fő oka a háború volt, mely a térség minden országát érzékenyen érintette. A háború mellett rengeteg kormányzati hiba vezetett a világtörténelem harmadik legnagyobb áremelkedéséhez.

zimbabwe-11.jpg

Ahol ma is mindenki milliárdos. Zimbabwe.

zimbabwe-10.jpg

2008 novemberében az afrikai országban 79,6 milliárd százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, szinte naponta duplázódtak.

(Szövegforrás: Wikipedia)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.