Die staatliche Vernichtung des Papiergeldes. Durch die Einführung der Rentenmark wird das überflüssige Papiergeld zentnerweise pro Tag vernichtet. Die Vernichtungsmachine, rechts der Spalt, wo durch Wasserdampf und Messer das Papiergeld vollständig zermalmt wird.
in

Hiperinfláció

Általában a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedést nevezzük hiperinflációnak. A pénz értéktelenné válik, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereeszköz szerepét. 

02.jpgA bankok előtt kígyózni kezdtek a sorok, a kínzó pénzhiány orvoslására az emberek először betétjeiket vették ki.

A legtöbb hiperinflációt az indítja el, hogy az államnak nincs elegendő bevétele. A költségvetési hiányt általában hitelekből fedezik, de ha egy állam nem tud hitelt felvenni, például mert a hitelezők túl kockázatosnak tartják, akkor kénytelen növelni a pénzkibocsátást, magyarul pénzt nyomtatni. Ha a jegybank megfelelő (arany-, áru- vagy egyéb) fedezet nélkül nyomtat pénzt, akkor az elértéktelenedik, ami inflációt okoz. Emiatt az adóbevételek reálértéke csökken, a hiány tovább emelkedik, ezért az állam kénytelen még több pénzt kibocsátani, ami tovább gerjeszti az inflációt. A folyamat öngerjesztő, a végeredmény hiperinfláció. 

A 20. századi első hiperinflációját Németország területén a Weimari Köztársaságban láthattuk.

A pénzromlás mértéke elérte a havi 3,25 millió százalékot (az árak 49 óránként duplázódtak). Németországot a győztes hatalmak kártérítésre kötelezték, de mivel nem fizetett, megszállták az ipari központjait. A kieső bevétel pótlására kezdett a kormány fedezet nélkül pénzt nyomtatni, ami végül hiperinflációba torkollott.

02_2.jpg

02_3.jpg

11.jpg

02_1.jpg


A bankjegyek tárolása, mozgatása egyre nagyobb energiát igényelt.

03.jpg

Fizetéskor az időrabló számolás helyett, inkább súlyra mérték a bankjegyeket.

04.jpg

A váróteremben egy tábla kéri, hogy a páciensek hozzanak magukkal a fűtéshez szenet.

A cserekereskedelem felvirágzik, ahogy a pénz egyre inkább megbízhatatlanná válik.

Az új német márka megjelenése után a bankjegyek megsemmisítésre és alternatív felhasználása:

06.jpg

07.jpg

Fűtésre.

05.jpg

05_2.jpg

08.jpg

Játékra…

10.jpg

Tapétázásra.

A megsemmisítés folyamatai:

09_2.jpg

09_1.jpg

A magyar hiperinfláció

A világtörténelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt a második világháború után. A havi infláció megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946. augusztus 1-jén a pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot. 

A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt, ugyanúgy, mint a mind magasabb címletű pénzek kibocsátása s a nyomasztó pénzhiány enyhítésére a „bankóprés” beindítása.

Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetési beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte.

Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt.

1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

HUN_02.jpg

Rágyújtás egy elértéktelenedett 1 Milliárd pengőssel

HUN_100MB_1946.jpg

A legnagyobb forgalomba került bankjegy. Százmillió Billpengő, azaz Billiószor százmillió.

HUN_1MilliárdBill_1946.jpg

1946. A világ legnagyobb címletű bankjegye. Már nem került forgalomba.

HUN_01_1.jpg

Magyarországon is felvirágzott a cserekereskedelem. Vidékről túlzsúfolt vonatokon utaztak fel a “batyuzók” a fővárosba, hogy a háztájiban megtermelt élelmiszereket elcseréljék.

HUN_ZInflació_utan_1946.jpg

1946. augusztus 1-jén jött a Forint. Utcaseprő takarítja az eldobált papírdarabokat.

ZZ_yugo.jpg

1993-1995 Jugoszlávia. A délszláv háború kellős közepén 1994 januárjában 313 millió százalékkal emelkedtek az árak Jugoszláviában, azaz naponta 64,6 százalékkal drágult minden.

A jugoszláv hiperinfláció fő oka a háború volt, mely a térség minden országát érzékenyen érintette. A háború mellett rengeteg kormányzati hiba vezetett a világtörténelem harmadik legnagyobb áremelkedéséhez.

zimbabwe-11.jpg

Ahol ma is mindenki milliárdos. Zimbabwe.

zimbabwe-10.jpg

2008 novemberében az afrikai országban 79,6 milliárd százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, szinte naponta duplázódtak.

(Szövegforrás: Wikipedia)

Pontozd ezt a cikket!

0 pont
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Heti összefoglaló 4

Cosmo címlapokban