XX. századi merényletek (+18!)

XX. század

Sok meghatározó merénylet történt az elmúlt évszázadban, amikre jó eséllyel még emlékezünk is. De vannak, amikről nem sokat tudunk, pedig a maguk korában nagyon sokáig foglalkoztatták a közvéleményt. Politikai csatározások, maffia, vallás, nacionalizmus, mind-mind egy ok a vérengzésre.

1914. Szarajevói merénylet

A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese Chotek Zsófia volt. Az elkövető Gavrilo Princip nacionalista szerb diák volt.

Ferenc Ferdinánd a figyelmeztetések ellenére a boszniai Szarajevóba látogatott, az ott tartott hadgyakorlat megtekintése céljából. Látogatásának célja a Habsburg-ház iránti tisztelet helyreállítása volt a boszniai régióban. A szerb nacionalista Princip és társai már korábban merényletet terveztek a főherceg ellen. 


Ezt nagyban segítette, hogy a trónörökös Szarajevóba látogatásának időpontja és útvonala a sajtónak köszönhetően közismert volt.

Az első, sikertelen merényletet 10 óra 10-kor Nedjelko Čabrinović kísérelte meg. Ezt követően az útvonalat megváltoztatták, azonban a sofőrök tévedésből az eredeti útvonalat követték. Ferenc Ferdinánd sofőrje is őket követte, ekkor azonban a gépkocsiban tartózkodó Oskar Potiorek táborszernagy dühösen rászólt.

A sofőr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Gavrilo Princip, aki néhány lépésre tartózkodott előrántotta és elsütötte a fegyverét.

A főhercegi pár a lövések következtében rövidesen életét vesztette. Az elfogott Principet 20 évre ítélték, azonban 1918. április 28-án a cellájában tüdővész következtében elhunyt.

Kétségtelen, hogy az első világháborúra az európai nagyhatalmak hatalmi versengése miatt került sor, azonban a közvetlen okot erre a szarajevói merénylet szolgáltatta.

1931. Biatorbágyi merénylet

A biatorbágyi merénylet 1931. szeptember 13-án történt, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi viadukt vasúti sínének egy részét. A robbantás 22 halálos áldozatot követelt, ezt követően pedig statáriumot vezettek be Magyarországon.


A tettes kb. 1,5–2 kg tömegű robbanóanyagot használt, amit előre a helyszínre vitt. A robbanóanyag nem a vágányon áthaladó mozdony alatt robbant fel, mint azt korábban feltételezték, hanem a Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasútvonalon Bécs felé közlekedő nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között, a sín terheletlen állapotában.

Emiatt a megszakadt vágányrészen nagy sebességgel áthaladó gyorsvonat mozdonya és az utána besorozott poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott és a mélybe zuhant. A szétszakadt vonat többi kocsija sértetlenül a vágányon maradt.

A halottak között volt a vonat tíz emberből álló személyzetének három tagja is: a 301,001 pályaszámú mozdony vezetője, fűtője, a vonat főkalauza és kalauza. A roncsok alatt a mozdonyvezető holttestét úgy találták meg, hogy keze a fék fogantyúját szorította. Bebizonyosodott, hogy a kisiklást észlelve azonnal lefékezte a vonatot, s ennek köszönhető, hogy a szerelvény hátsó kocsijai a vágányon maradtak.

Kiderült, hogy Matuska Szilveszter, a merénylő az utolsó pillanatig nem tudhatta, gyorsvonatot vagy egy tehervonatot fog-e felrobbantani. A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsvonatot. A rendőrség a helyszínen egy levelet talált, amely így kezdődött: „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…”

A merényletet az akkori Károlyi Gyula-kormány egy nagyobb kommunista terrorhullám kezdetének hitte, és ezt az eseményt használta fel arra, hogy a kommunisták akkor illegális tevékenysége ellen fellépjen.

A nyomozás azonnal igen nagy erőkkel indult meg. A merénylet másnapján országos statáriumot vezettek be, amit egy hét múlva, szeptember 20-án kiterjesztettek minden államellenes szervezkedéssel gyanúsítható személyre. A gyanú végül Leipnik Márton „hírhedt kommunistára és bandájára” terelődött. Addigra azonban a biztonság kedvéért számos más kommunistát is letartóztattak.

Később Bécsben kipattant a váratlan hír, hogy a merényletet egy ottani magyar kereskedő, Matuska Szilveszter vállalta magára. Matuskát október 7-én tartóztatták le az osztrák fővárosban, ahol bíróság elé állították és hat évi börtönre ítélték.

Magyarországon távollétében először halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. Matuska a váci fegyházban töltötte börtönbüntetését, amikor is 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, eltűnt.

1932. Doumer merénylet

1932. május 6-án Paul Doumer, a Harmadik Köztársaság elnöke, merénylet áldozata lesz. Az elnök épp egy könyvvásár megnyitóját látogatta meg, amikor távozóban Pavel Gorgulov orosz emigráns a nyílt utcán mellkason lövi a 75 éves államfőt. 


Doumer másnap belehal sérüléseibe. A merénylőt guillotine általi halálra ítélték.

1934. Dollfuss merénylet

Július 5-én Engelbert Dollfuss osztrák kancellárt a sikertelen náci hatalomátvétel (júliusi puccs) közben a kormányzóság épületébe benyomuló fasiszta szimpatizánsok több lövéssel agyonlövik.


Dollfuss az Austrofasizmus diktátora, bár a nemzeti szocialista elveket ellenezte, Mussolini mintájára totalitárius fasiszta rendszert vezetett be Ausztriában. Mivel nem hajlott a német egyesítésre, az Anschlusst (bekebelezést) szorgalmazó, Hitler szimpatizánsok meggyilkolják.

Temetésén az ország teljes lakosságának csaknem 10%-a vett részt, közel 600 ezren.

1934. I. Sándor jugoszláv király elleni merénylet

A király utolsó napja a következőképpen zajlott: „1934. október 9-én, kedden, egy borongós, de még enyhe őszi napon, francia időszámítás szerint délután négy órakor Marseille külső kikötőjében, a Quai des Belges (Belga rakpart) mentén lehorgonyzott a »Dubrovnik« jugoszláv hadihajó.

Előző nap, hétfő este indult el Splitből, fedélzetén Sándor jugoszláv királlyal, Jevtić külügyminiszterrel és kíséretükkel. Mária királyné vihartól félve visszatért Belgrádba, és másnap délután három óra tájban ért vonaton Dijonba, hogy ott Párizsba tartó férjét bevárja.

Ugyanabban az időpontban, amikor a partvédelmi ágyúk 21 üdvlövése felhangzott, a hajó fedélzetén továbbították a királynak a jugoszláv kémelhárító szolgálat üzenetét: rosszullétre hivatkozva kerülje el a partraszállást, mert hírek érkeztek egy ellene készülő merényletről, a kikötőben és a városban pedig nagy a rendetlenség, nem tettek megfelelő biztonsági intézkedéseket.

Sándor király nehéz szívvel határozott az előre megállapított program betartása mellett. Állítólag megjegyezte: »Ha ezt megúszom, száz évet élek!«

Épp a város utcáin haladt konvoja, amikor a VMRO (makedón forradalmi szervezet) aktivistája Chernozemski egyszerűen odalépett az autójához és agyonlőtte.

A francia rendőrök pánikba estek a merénylet láttán és elkezdtek össze-vissza lövöldözni, melynek következtében további 9 ember vesztette életét, köztük a francia külügyminiszter, Louis Barthou.

Chernozemskit a francia rendőrök a helyszínen elfogták és azon nyomban lekaszabolták a kardjukkal.

1948. Gandhi merénylet

A politikai hitvallása miatt hindu és muzulmán oldalon egyaránt ellenségeket szerző Gandhit egy hindu fanatikus, Nathuram Godse ölte meg 1948. január 30-án egy felvonuláson Delhiben. (A merénylőt és társát 1949 novemberében kivégezték.) 


Gandhi hamvait több urnába osztották szét, síremlékén állítólagos utolsó szavai a He Ram, vagyis az Ó, istenem olvashatók.

Gandhi már életében kiérdemelte a Mahátma, vagyis a Nagy Lélek nevet, amelyet a világhírű író, Tagore adott neki.

1960. Asanuma merénylet

Inejiro Asanuma az 1960-as években a Japán Szocialista Párt prominens politikusa volt, aki támogatta a Kínai Kommunista Pártot is. Halálát egy elmérgesedett politikai vita okozta – élő televízió adásban. 


Merénylője egy 17 éves jobboldali fiatalember, akinek sikerült a politikus gyomrát egy karddal átszúrnia.
Tévéadás lévén felvétel is készült róla:

1963. John F. Kenendy merénylet

John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása 1963. november 22-én történt a Texas állambeli Dallasban. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnöke volt a negyedik amerikai elnök, akit hivatali ideje alatt meggyilkoltak.

A nyitott gépkocsiban utazó Kennedy a merényletet követően a kórházban meghalt. A merénylet során megsebesült John Connally, Texas állam kormányzója is. Hivatalosan 13:38-kor jelentették be, hogy Kennedy elnök halott.


A Kennedy-gyilkosság kivizsgálására kongresszusi bizottságot állítottak fel. A bizottság élére Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke került. Tíz hónapos munka után készült el a bizottság elnökéről elnevezett Warren-jelentés, mely szerint Oswald „magányos tettes” volt, azaz nem állt mögötte semmiféle politikai vagy egyéb más csoportosulás. Az aktákat 75 évre titkosították.

Ezúttal szintén kamerák is rögzítették a halálos lövéseket:

Oswaldot Jack Ruby ölte meg két nappal később, a kamerák akkor is ott voltak:

1965. Malcolm X merénylet

Malcolm X. amerikai muzulmán pap, fekete nacionalista, emberjogi aktivista. Hívei az afroamerikaiak jogaiért fáradhatatlanul küzdő embernek tartották, aki a lehető legkeményebb szavakkal kritizálta a fehér amerikaiakat a feketék ellen elkövetett sérelmek miatt.

Kritikusai azzal vádolják, hogy beszédeiben rasszista nézeteket vallott és erőszakra buzdított. A 20. századi amerikai történelem egyik legmeghatározóbb afroamerikai személye.


1965. február. 21-én New Yorkban egy gyűlésen merénylet áldozata lett. A merénylet okai máig tisztázatlanok. Egy férfit a helyszínen, másik kettőt később tartóztattak le. Mindhármukat elítélték, habár a két később letartóztatott férfi a mai napig ártatlannak vallja magát.

Egyesek szerint drogdílerek, mások szerint a Nation of Islam, megint mások szerint a CIA vagy az FBI áll a merénylet mögött.

1968. Martin Luther King merénylet

MLK baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége. Célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt.

1968. március 29-én King a Tennessee beli Memphisbe érkezett, ahol a város köztisztasági munkásainak sztrájkját kívánta jelenlétével támogatni. A Lorraine Motelben szállt meg. Április 4-én este 18:01-kor érte fejlövés, miközben a motel erkélyén állt.

Halálát egy órával később a kórházban mondták ki az orvosok. A hír országszerte zavargásokat okozott.

Johnson elnök április 7-ét gyásznappá nyilvánította. King temetésén Hubert Humphrey alelnök képviselte az elnököt.

Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow Repülőtéren fogták el, ahol hamis kanadai útlevéllel próbált megszökni. 99 év börtönbüntetésre ítélték.


A „magányos gyilkos” teóriáját sokan megkérdőjelezik, s úgy vélik, King összeesküvés áldozata lett. Szerintük erre bizonyság, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását, és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett. Ettől függetlenül életfogytiglani büntetését nyolcszor erősítették meg, és egy kongresszusi bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy ő volt a tettes.

1968. Robert Kennedy merénylet

1968. június negyedikét írjuk. Los Angelesben tartják a Demokrata Párt kaliforniai elnök-előválasztását, amelyet Robert Kennedy, a néhai meggyilkolt amerikai elnök John F. Kennedy öccse megnyer – innen kezdve szinte biztosra vehető, hogy novemberben pártja jelöltjeként az ő neve lesz rajta a választócédulákon.

A helyi Ambassador szállóban körülbelül éjfélkor befejezi a saját ünnepi beszédét, majd négy testőre és stábja társaságában körbejár a kétezer fős tömegben (ahogy illik), fogadva a gratulációkat.

00:12-kor – amikor a konyhán keresztül haladva pont a szakácsok és a felszolgálók gyűrűjében osztogat mosolyt és autogramokat – az ünneplő tömegből előugrik egy alacsony, törékeny fickó, és maroklőfegyveréből többször rálő Bobbyra (ebből háromszor el is találja). 


Ő Sirhan Bishara Sirhan, egy jeruzsálemi keresztény palesztin családból származó, 24 éves fiatalember.

Kennedy még 26 órát él, bár soha nem tér már magához. A merénylőt még abban az évben gázkamrában végrehajtandó halálbüntetésre ítélik, amit később életfogytiglani börtönre változtatták. Jelenleg is büntetését Kaliforniában.

1970. Pierre Laporte merénylet

Kanadai miniszter, akit a Quebec-i Felszabadító Front rabolt el és gyilkolt meg. Saját házából hurcolták el, miközben unokaöccsével focizott a hátsó udvarukban és politikai folyok szabadon bocsátását követelték.

Hét nappal később a sikertelen alkudozásokat követően holttestét egy autó csomagtartójában találják meg egy névtelen bejelentést követően. 


Elrablóját később elfogták és 11 év fegyházra ítélték. A politikus nevét egy híd viseli ma Quebec-ben.

1972. George Wallace merénylet

Amikor 1963-ban két színesbőrű diák be akar iratkozni az alabamai egyetemre, maga az állam kormányzója, George Wallace állja el az útjukat.

George Wallace-t nemcsak ez a lépése tette híressé és helyezte országos reflektorfénybe, hiszen a 60-as évek elején ő testesítette meg a fajgyűlölő amerikai gondolkodásmódot. Az alabamai kormányzó hírhedt jelmondata: “Szegregáció most, szegregáció mindörökké” közszájon forgott.

Álmainak egy merénylet vetett véget – amelyet ugyan szerencsésen túlélt, de tolószékre ítélve már csak a partvonalról szemlélhette a politikai csatározásokat 


1972. május 15-én Arthur Bremer ötször lő rá a marylandi Laurelben, kampánykörútja során egy bevásárló központban. A merénylő indítékai homályosak, 63 évet kapott.

Tévéhíradó a merényletről:

1976. Christopher Ewart-Biggs merénylet

1976. július 21-én Dublinban az IRA helyi szervezete egy taposóaknával felrobbantotta Christopher Ewart-Biggs brit nagykövet kocsiját. 


A nagykövet és titkárnője a támadásban életét vesztette, de hihetetlen módon két utasuk túlélte a robbanást. Írországban rendkívüli állapotot hirdettek, a diplomata özvegye azonban megbékélést hirdetett, és békedíjat alapított halott férje emlékére.

1978. Aldo Moro merénylet

Aldo Moro, egykori olasz miniszterelnököt 1978. március 16-án rabolta el a Vörös Brigádok nevű olasz szélsőbaloldali terrorszervezet. 55 napig tartották fogva, ami alatt a Brigádok titkos tárgyaláson halálra ítélték, majd a hatóságoktól az életéért cserébe 16 brigádos szabadon bocsátását követelték.

Aldo Moro holttestét Róma belvárosában találták meg egy parkoló autó csomagtartójában 1978. május 9-én. 


Egyes vélekedések szerint az olasz politikai elit „történelmi kompromisszumot” ellenző része szándékosan maradt tétlen, hogy így szabaduljon meg egyik legnagyobb politikai ellenfelétől. 

1979. Louis Mountbatten merénylet

Louis Mountbatten herceg, India alkirálya és főkormányzója, Burma grófja, illetve várgrófja, Romsey bárója, a Brit Királyi Hadsereg parancsnoka volt. A nyarakat általában az írországi Mullaghmore mellett található nyaralójában töltötte, közel Bundoranhoz.

Bundoran az IRA önkénteseinek kedvelt tartózkodási helye. 1979. augusztus 27-én a herceg kihajózott Shadow V nevű halászhajójával annak ellenére, hogy figyelmeztették az esetleges veszélyekre. Mielőtt elhagyták volna a Donegal Bayt, az IRA távirányítású bombája felrobbantotta a hajót. 


A merénylet során életét vesztette a herceg; illetve unokája, Nicholas Knatchbull valamint a tizenöt éves Paul Maxwell, a személyzet tagja.

A herceg idősebb leányának anyósa, a nyolcvanharmadik évében járó Doreen Knatchbull özvegy brabourne-i báróné a robbanást követő napon belehalt a sérüléseibe. A herceg leánya, Patrícia és férje, illetve másik gyermekük, Timót komoly sérüléseket szenvedtek ugyan, de túlélték a detonációt.

1980. John Lennon elleni merénylet

1980. december 8-án gyilkolta meg Mark David Chapman a legendás The Beatles zenekar egykori tagját, John Lennont. A súlyos mentális problémákkal küzdő merénylő a művész New York-i otthona, a Dakota-ház előtt adta le a végzetes lövéseket, melyek következtében Lennon a kórházba szállítás közben elhunyt.



A bíróság 1981 augusztusában aztán életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte John Lennon merénylőjét, aki 2001 óta többször is eredménytelenül próbálta kérelmezni szabadon bocsátását.

Sokan úgy vélik, a világhírű zenész gyilkosa valójában nem fogságban, hanem védőőrizetben él az Atticai Fegyházban, hiszen az ex-Beatle rajongói soha sem bocsájthatják meg őrült tettét. A képen Lennon autogramot ad gyilkosának egy órával a merénylet előtt.

1981. Ronald Reagan elleni merénylet

1981. március 30-án hajtotta végre Ronald Reagan amerikai elnök elleni merényletét John W. Hinckley, aki tettével bálványát Jodie Foster színésznőt akarta elkápráztatni (aki mellesleg leszbikus, mint azóta kiderült).

John Hinckley életét a Taxisofőr című 1976-os film határozta meg, melyben Robert de Niro egy vietnami veteránt játszott, aki merényletet követett el egy szenátor ellen, hogy így mentse meg egy fiatalkorú prostituált – Jodie Foster – életét.

Hinckley több tucatszor nézte végig a Taxisofőrt, majd a film hatására lőgyakorlatokba kezdett és beleszeretett a fiatal nőbe. A férfi először verseket küldött Fosternek, majd amikor a színésznő beiratkozott a Yale Egyetemre, a connecticuti New Havenbe költözött, és követni kezdte imádottját.

Hinckley és Jodie Foster legalább egyszer telefonon is beszéltek egymással, a művésznő elutasítása azonban egyértelmű volt, ami súlyos következményekkel járt a férfi elmeállapotára nézve.


A Secret Service már a merénylet előtt felfigyelt John Hinckleyre, ugyanis a férfi Carter, majd Reagan amerikai előadókörútján is rendre felbukkant, ráadásul Nashville-ben egy időre őrizetbe is vették őt illegális fegyvertartásért.

Az intő jelek dacára a titkosszolgálat végül „levette a kezét” Hinckleyről, aki a támadás előtt több lőfegyvert vásárolt, és ezek közül egy 22-es kaliberű Röhm RG–14-es revolverrel végül kísérletet is tett az elnök meggyilkolására.

A merényletre 1981. március 30-án, Washingtonban került sor, ahol Reagan az AFL-CIO – a legnagyobb amerikai szakszervezeti szövetség – meghívására részt vett egy konferencián. Az elnök programjának megfelelően fél 2-kor távozott a Hilton Hotelből, melynek kijáratánál az újságírók között várakozó Hinckley hat lövést adott le a politikusra.

Reagan szerencséjére a merénylő nem volt túl képzett céllövő: az egyik golyó szóvivőjét, James Bradyt találta el, rajta kívül pedig egy ügynök, Timothy McCarthy és egy rendőr, Thomas Delahanty is megsebesült.

Az elnököt közvetlenül nem érte találat, az egyik lövedék azonban gellert kapott a Reaganre várakozó limuzin oldalán és a férfi tüdejébe fúródott.

John Hinckley meg sem próbált elmenekülni a helyszínről, így pillanatokon belül őrizetbe vették, a sebesült politikust pedig azonnal kórházba szállították, ahova a 70 esztendős férfi a saját lábán ment be.

Az elnök – mint vérbeli színész – egyébként a támadás után sem veszítette el jókedvét, és állítólag viccesen meg is eskette a műtétet végző orvosokat, hogy mindannyian a republikánusokra – vagyis az ő pártjára – szavaztak. Ronald Reagan április 11-én térhetett vissza a Fehér Házba; bár a hivatalos jelentés azt állította, teljesen felépült, közeli ismerősei szerint haláláig szenvedett a golyó okozta sérüléstől.

John Hinckley másik három áldozata szintén túlélte a támadást; ketten közülük szerencsésen fel is épültek, James Brady sajtószóvivő azonban – akit a fején talált el a golyó – örökre tolószékbe kényszerült.

Hinckley-t természetesen bíróság elé állították, a férfi beszámíthatatlanságával védekező ügyvédek azonban elérték, hogy 1982 júniusában felmentsék védencüket, így a merénylő a St. Elisabeth Kórház elmegyógyintézetébe került.

1981. II. János-Pál pápa elleni merénylet

1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. 


A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott.

Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe.

1981. II. Erzsébet elleni merénylet

Ez egy elég különös történet. 1981 júniusában a királynő szokásos évi seregszemléjét tartja hadserege felett, amikor egymás után hat pukkanás hallatszik, amitől lova kissé megbokrosodik.

Az esemény után egy fényképező turista képeit előhívva meglepődve látja a pisztolyt tartó kezet. A rendőrségen jelenti az esetet, akik a nyomozás során előállítják a 17 éves Marcus Sarjeant. 


Állítása szerint vaktölténnyel lőtt és az előzőekben olvasott Reagan, John Lennon és II. János Pál elleni merényletet hallva ki akarta próbálni a királynő védelmének hatékonyságát. Tettéért 5 év börtönbüntetést kapott. Az esetet azóta sem tudták megnyugtatóan tisztázni. A testőrséget átszervezték.

1981. Anwar Szadat merénylet

Anwar Szadat Egyiptom harmadik elnöke volt 1970 és 1981 között. 1952-es forradalomban megbuktatta az egyiptomi királyt és eltörölte a monarchiát, valamint közeli bizalmasa Gamal Abden-Nasszernek, akit az elnöki poszton követett.

Tizenegy éves elnöksége alatt sokat változtatott Egyiptom politikáján, többek között visszaállította a többpártrendszert és engedélyezte a külföldi magánbefektetéseket. A jom kippuri háborúban betöltött szerepe hőssé tette Egyiptomban, rövid időre pedig az arab világban is.

Izrael elismeréséért és a Camp David-i egyezmény aláírásáért megkapta a Nobel-békedíjat, de ezek ugyanakkor népszerűtlenné tették sok arab szemében (következményként Egyiptom tagságát az Arab Ligában felfüggesztették). Szadat egyik merénylője, Hálid Iszalbulielmondása szerint tettük hátterében főként az egyiptomi-izraeli békeszerződés állt.

A merényletre egy, a Jom Kippur-i háború emlékére tartott díszfelvonulás alkalmával került sor. Az egyiptomi elnököt négyszeres biztonsági intézkedések védték, és a felvonuláson résztvevő katonáknál nem lehetett lőszer – csakhogy az ezért felelős tisztek éppen mekkai zarándoklatukon voltak.

A tömeg felett elszállt egy Mirage vadászgép-raj, ami elterelte a figyelmet, ekkor egy csapatszállító állt meg az elnöki lelátó előtt. A kiszálló Halid Iszlambuli hadnagy szalutált, Szadat pedig felállt, hogy fogadja a tisztelgést. Ekkor Iszlambuli hadnagy három gránátot dobott Szadat felé, melyek közül csak a harmadik robbant fel, majd a hadnagy vezette fegyveresek lövéseket adtak le az elnökre, aki azonnal életét vesztette.



A magas rangú nézők pánikszerű menekülése közben és a kialakuló tűzharcban tizenegyen meghaltak – köztük a kubai nagykövet és egy ortodox pap – és huszonnyolcan megsérültek, így például Hoszni Mubárak alelnök, Butrosz Butrosz-Gáli külügyminiszter, későbbi ENSZ-főtitkár, James Tully ír védelmi miniszter, valamint további diplomaták és tisztviselők. A

z összeesküvőket bíróság elé állították, és 1982 áprilisában kettejüket sortűz, hármójukat pedig kötél által kivégezték.

TV felvétel:

1983. Benino Aquino merénylet

1983. augusztus 21-én Manila repülőtere fölé érkezett a tajvani légitársaság egy gépe. A gép utasát az ellenzéki Benino Aquinót arról győzködték társaságának tagjai, hogy jobban teszi, ha mégiscsak golyóálló mellényt vesz a zakója alá.

A leszállás előtti percekben a körülötte sürgölődő újságírók gyűrűjében még egyszer átfutott egy rövid szöveget, zsebre dugta, felállt. A géphez tolt lépcsőn feltrappolt egy szakasz katona, kinyílt az ajtó, emberünk elindult lefelé.

Néhány lépést tett csak, amikor lövések csattantak, sikoltozás, zűrzavar, Aquino pedig ott feküdt holtan a kifutópályán. 


A repülőtéri lövöldözés zűrzavarában még egy ember a betonon maradt. Az első hírek szerint o volt a gyilkos maga, akit az Aquino elfogására kivezényelt katonák terítettek le.

Az első híradások azonban még a nevét illetően sem értettek egyet. Volt olyan jelentés, miszerint Rolando Vizcarra lett volna a neve, és korábban az elnöki gárdához tartozott. A gyilkosság után kilenc nappal kiadott hivatalos közlemény Rolando Galman y Dawang néven azonosította, mondván, hogy profi bérgyilkosról van szó, aki a repülőtéren dolgozók munkaruháját viselte.

Két hónappal később Aquino egyik testőrére hivatkozva az a hír terjedt el, hogy a név stimmel, de Rolando Galman nem bérgyilkos, hanem kommunista gerilla, aki a Peking-barát Fülöp-szigeteki Kommunista Párt bebörtönzött elnökének, Bilog parancsnoknak – polgári nevén Rodolfo Salasnak – az utasítására cselekedett, aki őt magát – a testőrt – is többször megpróbálta beszervezni erre a célra.

Másfelől két japán újságíró, aki Aquinóval közös gépen érkezett Manilába, arról számolt be, hogy látták, amint több katona is pisztolyt ránt, és a politikus fejére célozva tüzel. Egy emigráns ellenzéki szervezet vezetője pedig Washingtonban úgy nyilatkozott, hogy a gyilkosságra nem más, mint Fabian Ver tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke adott utasítást.

Akárhogy is a hatalmon lévő Marcos-kormány érintettsége nehezen tagadható az ügyben. Később Aquino felesége Corazon Aquino vezette azt a 1986-os forradalmat, amely megdöntötte Ferdinand Marcos diktatúráját, és visszaállította a demokráciát a Fülöp-szigeteken.

1986. Olof Palme merénylet

1986. február 28-án Stockholmban merénylet áldozata lett a svéd miniszterelnök. 


Testőrség híján (nem tartott rá igényt), feleségével egy moziból gyalog hazafelé tartva, késő este érték a lövések. A tragédia megrázta a svéd közvéleményt, különösen, hogy az elkövetőt nem sikerült elfogni, illetve elítélni.

Egy feltételezett gyilkost elfogtak, és Palme felesége fel is ismerte, de jogi megfontolások miatt – Palme felesége a szembesítés előtt már látta a feltételezett elkövető fényképét a sajtóban – az illetőt végül felmentették. A svéd bűnüldözés és igazságszolgáltatás kudarca hosszú évekig foglalkoztatta a svéd és a nemzetközi közvéleményt.

1991. Radzsiv Gandhi merénylet

Május 21-én öngyilkos merényletet követnek el Radzsiv Gandhi ellen az indiai Sriperumbudur városában. India egykori miniszterelnöke a helyszínen meghal, további 14 ember veszti életét.


Radzsiv Gandhi édesanyja, Indira Gandhi szintén merénylet áldozata lett. Indira Gandhit egyik testőre gyilkolta meg 1984-ben. R

adzsiv így került a miniszterelnöki székbe röviddel anyja halála után, majd 1989-ben, pártja, a Kongresszus Párt választási veresége után lemondott a tisztségről. 1991-ben pártját ismét nagy esélyesnek tartották a választásokon, a merényletet azonban a szavazás második napján, kampánykörútja egyik állomásán követték el.

A támadást ugyan hivatalosan egy szervezet sem vállalta magára, de később kiderült, a háttérben a Tamil Tigrisek (LTTE) Sri Lanka-i szeparatista szervezet állt, akiknek célja a független tamil állam megteremtése volt a szigetországban. Az öngyilkos merénylő egy nő volt, akit a képen láthatunk pár másodperccel a robbanás előtt narancs-zöld ruhában. A következő képen a robbanás pillanata, amiben a képet készítő fotós is meghalt.

1992. Falcone merénylet

1992. május 23-án feleségével és testőreivel a Palermo közeli Capaci autósztrádáján felrobbantották a szicíliai bíró autóját. 



A tettes a maffia. Indítéka a bíró maffiaellenes tevékenysége volt.

1995. Jitzak Rabin merénylet

Tel Avívban merénylet áldozata lesz Jitzak Rabin Nobel-békedíjas izraeli politikus, miniszterelnök és pártvezető. 1995. november 4-én egy 250 ezer ember részvételével tartott béketüntetés végén eldördült gyilkos lövések vetettek véget a politikus életének. 


Merénylője egy 8 gyermekes rabbi 27 esztendős fia, Jigal Amir egyetemi hallgató volt, akit magányos gyilkosként könyveltek el ugyan, de utána több letartóztatás következett az ügyben. A merénylőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

 

A hírlevél feliratkozóknak ajándék privát bejegyzések

Iratkozz fel hírlevelünkre, ahol minden héten egy levélben megkapod a héten megjelent bejegyzéseket. Ez a legjobb módszer, hogy ne maradj le egyetlen érdekes cikkről sem. A hírlevél feliratkozás ingyenes és bármikor le lehet iratkozni.

A feliratkozók rendszeresen kapnak hozzáférést olyan cikkekhez is, amit más nem láthat. Ezekkel a privát cikkekkel köszönjük meg a feliratkozók bizalmát. Ha te sem szeretnél lemaradni az extra cikkekről, iratkozz fel még most!

 

Köszönjük, ha megosztod a bejegyzést!

Hozzászólások

Figyelem, változás! A hozzászólásokhoz kísérleti jelleggel nem szükséges regisztráció, de a hozzászólások minden esetben csak kézi moderálás után jelennek meg.

Felhívjuk a kedves látogatók figyelmét, hogy a hozzászólók által írt hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az oldal szerkesztőinek véleményét, azokért felelősséget nem vállalunk. A nem megfelelő hozzászólásokat töröljük!

Felhasználónevet továbbra is lehet regisztrálni, ezzel elkerülhető, hogy más hozzászóló visszaéljen egy bejáratott névvel. Regisztrálni itt lehet (új fülön nyílik meg)
A regisztrációról értesítő email azonnal megérkezik a megadott címre, amennyiben nem található, meg kell nézni a Spam vagy Levélszemét mappát, és ott Nem spamnek jelölni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címed nem lesz közzétéve.

*