A Lutz Eigendorf eset
A keletnémet titkosszolgálat – a hírhedt Stasi – a világ legjobbja volt.
Nem, ez nem túlzás. Hiszen a hidegháború alatt melyik másik országnak sikerült az ellenséges ország kancellárjának tanácsadójává tennie ügynökét (Guillaume-affér)? Ezentúl – ha valaki valaha járt az egykori Stasi dokumentumokat bemutató intézetben – láthatta hogy mindenki mindenkit megfigyelt az egykori NDK-ban.
Lutz Eigendorf az NDK-ban, Brandenburg an der Havel-ben született és már 14 évesen a Motor Süd Brandenburgban játszott. Kiemelkedő tehetségnek tartották és 1970-től a FC Dynamo Berlin ifjúsági csapatában nevelkedett. Papíron a „Karl Liebknecht“ VEB Transformatorenwerk villanyszerelő-tanulója lett, a valóságban azonban a fociedzések után a Stasi polgári alkalmazottjaként tevékenykedni (legalábbis papíron, hiszen akkor még tinédzser volt). A Dynamoról tudni kell, hogy a Nemzetbiztonsági Minisztérium (Das Ministerium für Staatssicherheit azaz a Stasi) saját csapata volt.
1978. Eigendorf a Dynamoban (felső sorban a bal szélen)
A csapat mecénása maga a nagy ember, a Stasi-feje, az állambiztonsági miniszter Erich Mielke volt, aki nagyon szerette a focit. A fontos mérkőzéseken rendszeresen megjelent és alkalmanként együtt ünnepelt a fiúkkal.
Erich Mielke a 80-as években egy Dynamo rendezvényen / Dynamo csapatzászló átadás 1966. / Bajnok a Dynamo, Mielkével
A Dynamo fiatal reménysége Lutz Eigendorf lett, akit a keletnémet Beckenbauerként is emlegettek. Személy szerint Mielke is nagy reményeket fűzött hozzá.
A Günter Guillaume-affér Ha a keletnémet hírszerzés legnagyobb sikeréről beszélünk, kétség kívül a Guillome-affér a csúcsok csúcsa. Bár jelentősége nem volt akkora, mint több más jól sikerült beépülés kulcspozíciókba, mégis ez emelte a világszínvonalba az NDK titkosszolgálatát. Guillaume, Günter Bröhl néven született és 1944-ben Hitlerjugendként légvédelmi feladatokat látott el, majd a süllyedő hajón még belépett az NSDAP-ba is. A háború után fényképészként dolgozott, majd egy újság szerkesztője lett 1950-től. Ettől kezdve már a Stasi kiképzéseire járt, felesége szintén egy ügynöktanonc lett, akivel közösen, menekültként jelentkeztek az NSZK-ban, Frankfurtban 1956-ban. Ott egy kávézót vezetett és a Stasi utasítására belépett a későbbi kormányzópártba az SPD-be. 1964-től főállásban dolgozott a pártnak, addigra felesége is az SPD egyik körzeti irodájába dolgozta be magát titkárnőként. 1969-ben a közlekedési miniszter kampányát olyan eredményesen vezeti, hogy a miniszter személyesen ajánlotta be a Kanzleramtba, ahol 1970-től tevékenykedett. 1972-ben a szorgalma és szervezőtehetsége lévén Willy Brandt kancellár személyes titkára lett magánügyekben. Ebben a pozícióban hozzáférhetőek voltak számára titkos akták és bizalmas beszélgetésekben is részt vehetett. Ezenfelül betekintést kapott Brandt magánéletébe is. Guillaume a kancellár legközelebbi köréhez tartozott, sőt nyaralni is elkísérte. Feladata volt például Brandt napi pártprogramjának és pártlevelezésének megszervezése.
Willy Brandt kancellár (balra) és Günter Guillaume (jobbra) egy választási kampánykörúton, alig két héttel letartóztatása előtt. A kancellár már tudott a bizalmasa ellen folyó vizsgálatról. (Bundesarchiv) 1973 februárjától merült fel a gyanú a házaspár ellen. Három különböző kémügyhöz is köthetőek voltak, de semmilyen konkrét bizonyíték sem szólt ellenük. Ezért 1974 márciusáig adatgyűjtést folytattak, amikor is Genscher belügyminiszter felkereste a kancellárt és közölte vele a gyanút. Másfél hónap múlva tartóztatták le a házaspárt, amire Guillaume így reagált: "NDK állampolgár és tiszt vagyok. Ezt tartsák tiszteletben!" Ez a mondat később fontos bizonyítékként szolgált ellene a bíróságon. Guillaume 13, felesége 8 évet kapott. 1981-ben Guillaume-ék egy ügynökcsere révén visszatérhettek az NDK-ba, ahol kitüntetések várták őket. Az eset az NSZK-ban mély belpolitikai krízist okozott és 1974. május 7-én Willy Brandt kancellár visszalépésével végződött. Bár az információk - amiket a Guillaume-házaspár az NDK-nak átadott - biztonságilag nem voltak jelentősek, mégis az eset olyan hullámokat vetett, amik megkérdőjelezték az NSZK felelős pozícióban dolgozó embereinek megbízhatóságát. A Stasi sikerét - hogy az ellenséges ország első emberének bizalmasává tegyék ügynöküket - egyik más ügynökségnek sem sikerült megismételnie azóta sem.
A két Németország közötti enyhülés jegyében a Dynamo csapatát Az 1. FC Kaiserslautern hívta meg egy barátságos mérkőzésre, amelyet 1979. március 20-án tartottak meg. A mérkőzés után a csapat tagjai vásárolni és városnézésre indultak Gießen városkában, kb. 100 kilométerre Kaiserslauterntől.
A csapattal utazó Stasi ügynökök szándékosan egy kisvárost választottak a megállásra, remélték hogy ott könnyebben szemmel tarthatják a sportolókat. Egy óvatlan pillanatban, amikor a kísérők figyelme megoszlott, Eigendorf egy várakozó taxiba szállt és elhajtatott. Az első éjszakát egy panzióban töltötte álnéven Lippstadtban, ahol már bizonyára várták kapcsolattartói. A következő naptól Norbert Thines az FCK vezetőjének privát lakásán élt, amíg honosítása el nem intéződött.
Eigendorf a barátságos mérkőzésre érkezik Kaiserslauternbe (ZDF Mediathek)
Mielke tajtékzott. A legjobb játékosának elvesztése hátba döfésként érte. Elhatározta, hogy kerül amibe kerül, Eigendorf megfizet az árulásáért.
Az NDK sport-sajtóban nem tettek említést a futballista disszidálásáról, mindössze egyetlen rövid cikk jelent meg a párt hivatalos lapjában a Neues Deutschlandban róla. A berlini Dynamo további mérkőzésein az ellenfél szurkolói skandálták kárörvendve mindössze, hogy „Hol van most Eigendorf?”.
Először Eigendorf hátrahagyott családját vette célba a titkosszolgálat. A felületes vizsgálataik alapján megállapították, hogy a csatár felesége valószínűleg nem tudott férje szándékáról. A vegzálás eredményeképpen a nő távollétében elvált a férjétől, mivel azzal fenyegették, hogy állami gondozásba veszik kislányát. Négy hónap múlva a kényszerválást már ki is mondta a bíróság.
A következő évben a nő viszonyt kezdett egyik újdonsült barátjával, akiről nem sejtette, hogy „Romeo” státuszú Stasi ügynök és akihez egy év múlva hozzá is ment!
A "Romeo" státuszú Stasi ügynököknek az volt a feladatuk, hogy női célszemélyeket csábítsanak el, akiknek így a mindennapjaikba befurakodva olyan titkokhoz is hozzájuthattak, amikhez még a legközelebbi barátok sem. Léteztek természetesen "Julia" típusú ügynöknők, akiknek férfiakat kellett elcsábítaniuk. A Romeo és a Julia ügynökök magasabb szinten helyezkedtek el a hierarchiában, ők nem mentek haza egy másik életbe a munka után, hanem ha kellett évtizedekig a célszemély élettársasként, házastársaként dolgoztak.
Kép egy Stasi ügynököket oktató brosúrából: öltözködési tanácsok kapcsolat kialakításához a nyolcvanas években A legsikeresebb ügynökök gyakran az is elérték, hogy házastársuk szintén ügynökké váljon és az NDK titkosszolgálatának dolgozzon. Így a teljes NSZK-ban, de még a NATO közelében is voltak ügynökök. Az NDK felbomlása után több tucat férj és feleség tudta meg párjáról, hogy ügynökként kötött vele házasságot. A törvények értelmében az ilyenforma házasságok is érvényesek maradtak és láss csodát nagyon kevesen váltak el, már annyira megszokták egymást. További öltözködési tippek (valószínűleg nemcsak "Romeo" ügynököknek :D):
Közben Eigendorf eredményesnek mondható évadok után a Kaiserslauternből az Eintracht Braunschweighez szerződött, bár csapataival nem utazhatott például az Akademik Szófia vagy a Szpartak Moszkva elleni – szocialista országokban lejátszott – mérkőzésekre, mert féltek az NDK retorziójától.
A félelem nem volt alaptalan. 1983. március 5-én a Bochum csapata ellen játszott Bundesliga mérkőzésen aratott győzelmet ünnepelte Eigendorf Braunschweigben egy szórakozóhelyen. Társaival ellentétben nem sokat ivott, mondván autóval van (Németországban megengedett a csekély alkoholfogyasztás mellett az autóvezetés).
23 óra körül indult haza, ám egy egészen enyhe kanyarban lesodródott az útról és Alfa Romeója egy fának ütközött.
Sematikus térkép a helyszínről, zölddel a helyes útvonal íve, pirossal az Eigendorf által megtett ív
A focista két nappal később halt bele súlyos fej és mellkasi sérüléseibe. A vérében 2,2 ezrelék alkoholt mutattak ki és mivel a gépkocsit átvizsgálva nem találtak műszaki hibát, az esetet alkoholos befolyásoltsággal történt vezetés miatti halálos balesetként lezárták.
Eigendorf Alfája a baleset után
Azonban a barátok mindig is éltek a gyanúperrel, hogy nem volt véletlen a baleset. Azok a klubtársai, akik látták távozni a klubból, nem tudtak napirendre térni afölött, hogyan is kerülhetett annyi alkohol a sportoló vérébe, hiszen alig fogyasztott valamit.
A temetésre nemcsak a sportolótársak jöttek el. Eigendorf szülei is engedélyt kaptak az NDK-ban, hogy elmenjenek a szertartásra. Ők sem tértek aztán vissza keletre.
Az esetet lassan elfelejtették, az NDK felbomlott, az újraegyesített Németország igyekezett megszabadulni az egykori szocialista NDK-ban tevékenykedett több százezer kém és ügynök árnyékától.
2010-ben azonban Karl-Heinz Felgner – egykori fedőnevén Klaus Schlosser – azt állította, hogy megbízást kapott Eigendorf meggyilkolásásra, ám erre végül nem került sor. Mármint általa nem. Több kilométernyi Stasi akta átvizsgálása után az egyetlen írásos említés azonban, amiben Eigendorf neve felmerül igen elgondolkodtató.
Amennyiben az aktákban szereplő szavak alapján mégis merénylet áldozata lett Lutz Eigendorf, akkor az valahogyan a következőképpen zajlott le:
- a vendéglátóhelyen (pl. a WC-n) valahogy elkábították/elbódították az áldozatot
- alkoholt fecskendeztek a szervezetébe
- az autóban ülő focistát valahogy elvakították, hogy balesetet szenvedjen
Másik variáció szerint az is lehetséges, hogy a baleset utáni pillanatokban fecskendezték be az alkoholt a testbe. Esetleg valamilyen enyhe hatású gázt is juttathattak az autó utasterébe, csökkentendő a figyelmet/reakcióidőt.
A ZDF televízió számára készített Sonderauftrag Mord – Die Geheimnisse der Stasi (2010) című dokumentumfilmben valahogyan így rekonstruálták a készítők a baleset másodperceit:
Így történhetett a baleset egy elképzelés szerint (Sonderauftrag Mord – Die Geheimnisse der Stasi (2010) című dokumentumfilmből)
A további iratokban az egyik – fedőnéven szereplő, be nem azonosítható – Stasi ügynöknek 1983. március 9-én 500 keletnémet márka jutalmat utalványoztak ki. Ezt a – kb. félhavi átlagfizetésnek megfelelő – összeget csak kivételesen nagy horderejű ügyek sikeres megoldásáért volt szokás adni. Ez tovább erősíti a gyanút, hogy Lutz Eigendorf egykori NDK focistát Erich Mielke parancsára meggyilkolták.
A teljes igazság – jó szokás szerint – valószínűleg sohasem fog kiderülni.
Források: ZDF Mediathek, Der Spiegel, Deutsche Welle, Wikipedia, Polizei Braunschweig Archiv, Simon Menner: Top Secret – Images from the Stasi archives
[hirlevel]
