Bioaktív hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő a Debreceni Egyetemen (DE) egy 2017-ben kezdődött és most befejeződött kutatási program keretében – közölte az intézmény sajtószolgálata az MTI-vel.
Közleményük szerint a közel 630 millió forint pályázati forrásból, négy év alatt megvalósított projekt során az egyetem kutatói a mikrobiom speciális vizsgálatait és kutatását végezték el haszonállatokon, a kutatásban az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kara, illetve az általános orvostudományi kar vett részt.
Bioaktív komponensekben gazdag takarmány adalékokat állítottak elő
A kutatás időszakában a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar által nagy mennyiségben termelt melléktermékek – paprika-, paradicsom-, meggy és szőlő passzírmaradványok – további feldolgozásával magas hatóanyag tartalmú, bioaktív komponensekben gazdag takarmány adalékokat állítottak elő.
Ezek az élelmiszeripari melléktermékek nagy mennyiségű, igen értékes bioaktív elemeket – karotinoidok, antociánok, flavonoidok, likopin – tartalmaznak, amelyeknek jótékony élettani, immunrendszert erősítő, antioxidáns, antibakteriális, anti allergén, rákellenes hatása van. Egy részüket az állati szervezet nem képes előállítani, tehát a táplálékkal együtt kell felvenni – ismertették hozzátéve, hogy e passzírmaradványok ugyancsak gazdagok a vastagbél mikrobiális flórájának kialakításában fontos összetevőkben is.
A programban a kutatók átfogóan tanulmányozták a kísérleti állatcsoportok – broiler csirke, sertés, ponty – élettani paramétereit, és a bélsárminták metagenomikai jellemzőit. Ezek alapján javaslatot tudnak tenni arra, hogy milyen paramétereket kell mérni az állatok véréből és bélsármintáiból, amelyek jól mutatják a szervezet egészségi állapotát.
Ezen túlmenően mérési eljárást tudnak javasolni, amely akkreditálható lesz a mérő laboratóriumok számára – közölte az egyetem. Hozzátették: az eredmények azt mutatják, hogy ki lehet dolgozni egy olyan monitoring rendszert, amely jól alkalmazható a nagyüzemi állattartás során az egyes állatcsoportok egészségi állapotának felmérésére.
Mindez lehetőséget teremt a legyengült immunrendszer aktiválására, ezáltal a fertőzések, gyulladások kialakulásának megelőzésére, amivel minimálisra lehet csökkenteni az antibiotikum használatot, de akár teljesen antibiotikum-mentesen is fel lehet nevelni nagyüzemi körülmények között az állatokat – ismertette az egyetem a kutatás eredményeit. (MTI)
