Egy nyári kirándulás képei 1.

Eddig még saját képeket nem láthattatok tőlem lévén, hogy személyesen nem voltam a nagy idők nagy tanúja. Azonban most egy tavalyi kirándulásom képeit nézhetitek meg, amiknek természetesen vannak történelmi vonatkozásai, hiszen egyébként nem kerülhettek volna a blogra.

dsc01675.jpg

Az állandó olvasók közül talán többen tudják, hogy Ausztriában élek. Erről bővebben nem akarok beszélni, sem az okokról, amik miatt áttelepültem. Az ország csodálatos és igyekszünk bejárni szabadidőnkben. De nem csak Ausztriát, hanem a szomszédos országok közelebbi részeit meg-megnézzük, ha tehetjük.

Tavaly nyáron egy meleg napon Salzburgból indulva (ami természetesen önmagában is megérne egy bejegyzést) egy két nap alatt könnyedén bejárható, érdekesnek ígérkező túrát tettünk a szomszédos Németország határ menti látnivalóit is érintve.

Ezt a túrát akár egy hosszú hétvégére is ajánlom mindenkinek (egy salzburgi városnézés mellé), akit nemcsak a bevásárló turizmus érdekel és szívesen mászkál, de a komoly, hosszú túrákat kihagyná.

0. km: Mattsee

Salzburgtól alig 15-20 percre fekszik a három tó: a Mattsee az Obertrumersee és Grabensee találkozásánál, az egyik tóról elnevezett városka Mattsee.

dsc01624.jpg

Rövid belvárosi séta után a tópartra igyekeztünk, ahol rögtön ráleltünk a magyar vonatkozású emléktáblákra. A második világháború végén a Szálasi kormány koronaőrei a szovjet előretörés elől menekülve valóságos ámokfutást rendeztek a Szent Koronánkkal. Különböző elásások és kiásások követték egymást amelyiknek egyik állomása éppen itt volt a Mattsee partján. Csaknem három hónapig pihentek a földben az ereklyék egy amerikai üzemanyagos hordóban.

dsc01633.jpg

dsc01630.jpg

dsc01628.jpg

Magyar nyelvű emléktábla, amin az eredeti helyszín is fel van tüntetve (klikk a nagyobb képért)

“…s végül április 7-én voltunk Mattseeben! (…) A front közeledése miatt április 26-ról 27-re virradó éjszaka felnyitottuk a nagy ládát és kivettük a Szent Koronát, a jogart és az országalmát. A kincsek eredeti bőrtokjukban nyugodtak (…) belehelyeztem őket egy kettévágott katonai benzines hordóba. A ládában csak a kardot hagytuk. (…) Egy sziklafal előtt (…) mély gödröt ástunk, beletettük a hordót és betemettük a helyet is, hogy az ásásnak semmi nyoma nem maradt. A sziklafal könnyen felismerhető volt. Környéke lakatlan!”

38. km: Braunau am Inn

Ha megkérdezem a törirajongókat miről nevezetes Braunau am Inn, akkor mindenki rávágja, hogy ott született Adolf Hitler. Már régóta terveztem hogy meglátogatom a városkát, így a második állomás még délelőtt Braunau lett, ahol nem volt nehéz megtalálni a szülőházat.

dsc01636.jpg

A ház sorsa elég mostoha, a helyiek természetesen nem rajonganak a hírhedt szülöttükért. Jelenleg a helyi önkormányzaté az épület, de épp zárva van, nincsen semmi funkciója. Tervek vannak rá és az épület hátsó homlokzatát is felújították.

dsc01648.jpg

dsc01637.jpg

Az egyetlen ami a diktátorra emlékeztet az a ház előtti kő, amit 1989-ben helyeztek el – eredeti mauthauseni gránitból – rajta a felirat: soha többé fasizmust.

Azért érdemes körülnézni a városkában, hasonlóan rendezett és szép, mint a legtöbb osztrák, vagy bajor kisváros. Pár perc sétával elérhetjük a főteret és az Inn-hídját, ami már átvezet minket Németországba.

67. km: Burghausen

A városka három érdekességet tartogat, ebből csak kettő régi, a harmadik vadiúj. A néhány éve elkészült Marktler utcai mélygarázs, ahová sikerült beparkolnom nagyon látványos. Persze gondolhatjátok mekkora hülyeség már egy mélygarázsról írni…

dsc01649.jpg

A település sajátosságából adódóan a régi belváros a határfolyó és a várhegy közé ékelődve helyhiánnyal küzd. Ezért a parkolóhelyeket három mélygarázsba igyekeztek elhelyezni a helybéliek. Ezek közül a Marktler utcai a leglátványosabb 500 férőhelyes és valószerűtlenül hosszú, teljesen olyan érzésünk van, hogy sehol sincs vége. Persze voltam már sokkal nagyobb, vagy 6-7 szintes mélygarázsban is, de ez valahogy érdekesebb, mert egy utca alatt van és a közepéről nem látni el egyik végéig sem.

A másik két látványosság természetesen sokkal érdekesebb, ezek nem mások, mint maga a régi belváros és a Guinness-könyv szerint is a világ leghosszabb vára!

dsc01675.jpg

Az egy kilométernél is hosszabb, pontosan 1051 méter hosszú erősség, néhány pontján alig 10 méter széles és a település fölé magasodik. Hat udvarból áll, ezek mindegyike lezárható és az ellenség betörése esetén a többi udvar tovább védhető volt. A várban több család is lakik a régi épületekben, ami meglehetősen furcsa és érdekes. A várba nincs belépődíj.

dsc01650.jpg

A burghauseni vár rajza (klikk a nagyobb képért)

A várat először 1025-ben említik, a többi öt udvar a hozzá tartozó épületekkel egészen a 16-17-ik századig bővült. A várba a legkönnyebben a hatodik udvar felől, a település újvárosi részéből lehet behatolni (a fent említett mélygarázshoz közel), itt találjuk a legkésőbbi épületeket, többek között itt áll a kis óratorony. Említésre méltó még a György-kapu (második udvar) és az előtte található várárok, a Hedwigskapelle (ötödik udvar).

Óratorony a hatodik udvarban

Hedwigskapelle a ötödik udvarban

György-kapu (második udvar)

A főudvar

A főudvar

A történelmi belvárost semmiképpen se hagyjuk ki!

Ide a várból több meredek lépcsőn juthatunk le, vagy az autóhoz visszaslattyogva a belvárosi mélygarázsba átparkolva :D.

Néhány fotó búcsúzóul Burghausen belvárosából:

A Salzach túlpartján már Ausztria látható. Az ott Ach. Ahhhhhhh.

Salzach

Híd Ausztriába. Nem erről jöttünk és nem is arra megyünk tovább :)

105. km: Laufen

Laufenben már tettünk egy sétát előző télen, de a túra útvonalába beleillik, így a téli képeket most a nyáriak közé keverem nektek. 🙂

dsc01061.JPG

Laufen és a túlparti osztrák Oberndorf szintén a Salzach két partján fekszik és egy híd köti össze a két települést, mint az előbbiekben meglátogatott Burghausent és Ach-ot. Érdemes mászkálni egyet a kisvároskában és átsétálni a gyönyörű címerekkel díszített hídon Ausztriába.

Burghausenből Freilassing felé megyünk

Híd Oberndorfba

Oberndorf, Ausztria

Évszázados árvizek

A Salzach egy nagy kanyarral öleli körbe a történelmi belvárost, így az az érdekes helyzet állt elő, hogy a város központjából keletre és nyugatra indulva is átkelhetünk Ausztriába. A nyugati oldalon egy újonnan épült gyalogoshíd vezet át a túlpartra.

A túra utolsó két állomásáról – Berchtesgadenről és a Königsseeről – a jövő héten szerdán olvashattok!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük