A kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzus középpontjában Donald Trump amerikai elnök fenyegetése áll, amely a környezeti kérdéseket háttérbe szorítja. A két fő versenyző, Mark Carney liberális vezető és Pierre Poilievre konzervatív jelölt, mindketten új energiainfrastruktúrák kiépítésével próbálják csökkenteni Kanada amerikai függőségét. Carney, aki március elején vette át a liberális párt vezetését és a miniszterelnöki posztot, azt ígérte, hogy Kanadát a hagyományos és zöld energia globális nagyhatalmává teszi. Ezzel szemben Poilievre a kőolaj- és földgáz szektor élénkítésére és az ipari szén-dioxid-adó eltörlésére összpontosít. Ez a helyzet drámai elmozdulást jelent a 2021-es választásokhoz képest, amikor a környezeti kérdések dominálták a választók aggodalmait.
A 2021-es választások során a két párt között konszenzus alakult ki a zöld gazdaságra való gyors áttérésről, amelyet a nettó nullás kibocsátási törvény elfogadása követett. Azóta azonban ez az egység eltűnt, és a környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak. Carney, aki korábban az Egyesült Királyság Bankjának kormányzója volt, valamint a klímaváltozásért és pénzügyi akciókért felelős ENSZ különmegbízottja, most azt tapasztalja, hogy az első intézkedései között a fogyasztói szén-dioxid-adó eltörlése szerepel. Ez az adó, amely 2019 óta volt érvényben, a szén, olaj és gáztermékeket használó fogyasztókra rótt plusz terheket, és a konzervatívok számára könnyű célpontot jelentett a megélhetési költségek növekedésének magyarázatában.
A politikai elemzők megosztottak, hogy a szén-dioxid-adó eltörlése okos lépés volt-e vagy sem. Catherine Abreu, a Nemzetközi Klímapolitikai Központ igazgatója szerint ez a lépés azt az üzenetet közvetíti, hogy a klímaváltozással kapcsolatos politikák költségesek, pedig ez nem feltétlenül igaz. Abreu úgy véli, hogy ez egy elveszett lehetőség volt arra, hogy új narratívát állítsanak fel a választások során. Carney kampányának célja, hogy Kanadát a „tiszta és hagyományos energia világelső nagyhatalmává” alakítsa, hangsúlyozva pragmatikus megközelítését. Kampányában a zöld energiaprojektek gyorsított előmozdítását, valamint a zöld közlekedés és épületek támogatását ígéri, bár a részleteket nem fejti ki.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a klímaváltozás iránti aggodalom csökkent az elmúlt hónapokban, míg a megélhetési költségek, energia- és lakhatási problémák kerültek előtérbe. Az ukrajnai háború új hangsúlyt fektetett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, így az olajra, földgázra és kritikus ásványi anyagokra. Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi változásokkal foglalkozó karának professzora megjegyezte, hogy Kanada geopolitikai szempontból kiemelkedő szereplővé vált, mivel más országok keresik a kanadai erőforrásokat, hogy csökkentsék az orosz függőséget.
Pierre Poilievre, aki a konzervatívok vezetőjeként Carney helyére pályázik, a megélhetési költségek kérdésére fókuszál, és szigorúbb törvényeket szorgalmaz a bűnözés és a „woke” kulturális ügyek terén. A konzervatív pártnak erős szavazóbázisa van az energiában gazdag régiókban, ahol Poilievre a kőolaj- és földgázipar jelentős bővítését és a szén-dioxid-adó eltörlését követeli. Bár Poilievre nem nyilatkozott arról, hogy támogatja-e Kanada nettó nulla kibocsátási céljait, azt állítja, hogy az indiai és más ázsiai országok számára kedvezőbb lenne, ha a „piszkos szenet” tisztább kanadai olajra és földgázra cserélnék.
A választók számára alapvető kérdés, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni az amerikai elnök kihívásait, különösen az olaj- és gázipar területén. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, és az energiatarifák hatása komoly következményekkel járhat a munkahelyekre és a gazdaságra. Carney a választási viták során hangsúlyozta, hogy a csővezetékek nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetnek. A kampány során mindkét párt ígéretet tett az „energiafolyosók” gyorsított megvalósítására, bár Carney számára nehézséget jelent, hogy támogassa a csővezetékeket, amelyek környezetvédelmi szempontból nagyon népszerűtlenek.
Az Insurance Bureau of Canada jelentése szerint 2024-ben a időjárással kapcsolatos biztosított veszteségek 8,5 milliárd kanadai dollárra rúgtak, ami háromszoros növekedés a 2023-as adatokhoz képest. A két fő jelölt azt ígéri, hogy a fosszilis tüzelőanyagok jelentős szerepet játszanak Kanada gazdaságában, de ez a megközelítés ütközni fog az ország klímavédelmi kötelezettségeivel. Yves-François Blanchet, a Quebec-i székhelyű Bloc Québécois vezetője a viták során azzal vádolta a két jelöltet, hogy tagadják a klímaváltozást és „tündérmesének” nevezte ígéreteiket a tiszta olajról és földgázról. Kanada a nemzetközi színtéren vállalta, hogy 2030-ra 40-45%-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, de 2023-ra mindössze 8,5%-os csökkenést sikerült elérni. Akárki is nyeri a választásokat, valós kihívás lesz a klímaváltozás és a gazdasági érdekek összehangolása. A kanadai választók április 28-án járulnak az urnákhoz.
