Luxusautóval a világ körül, 4. rész

“Kedves Olvasók! Rollende monstre vállalkozása – hogy bemutassa nekünk a hihetetlen kalandot, amit a két csehszlovák utazó dokumentált – immár a végéhez ér. Köszönjük a munkádat és természetesen kíváncsian várjuk a következő cikked.” – Jtom

Még több autós cikk: Autók

1. rész   –   2. rész   –   3. rész

19.jpg

A világjáró csehek krónikájának első részét azzal zártam, hogy hosszú sorozat lesz. Az olvasó bocsánatát kérem, mert nem gondoltam volna, hogy tényleg úgy elhúzódik, mintha valós időben követnénk a Tatra 87 útját. 

Miroslav Zikmund és Jirí Hanzelka világ körüli útra indult Prágából 1947. április 22-én egy Tatra 87 típusú autóval. Végigutazták Afrikát Casablancától Fokvárosig, aztán hajóra rakták a Tatrát, és 1948. július 6-án kikötöttek Buenos Airesben. Amerikában egy nagyobb körutazás és egy őserdei felfedezőút után vágtak neki az Andok meghódításának a csak térképen létező Panamericana országúton. A sorozat harmadik részében akkor hagytuk magára az utazókat, mikor sikeresen kicserélték a Tatra első futóművének laprugóját egy magas hágó keskeny útján. Néhány nappal később elérték az utazás legmagasabb pontját. A Tatra 87 kiválóan üzemelt a tengerszint felett 4860 méteren.

20.jpg

Barátságos katonák Ecuador határán

 

22.jpg

 1949. december 24-én visszaérkeztek az északi féltekére

 

23.jpg

Pelielo romjain. Odaérkezésük előtt hatalmas földrengés rázta meg a környéket, egész városok dőltek romba, egy falut földcsuszamlás temetett be

 

24.jpg

 Alig lépték át az Egyenlítőt, újra visszatérnek délre. Repülővel, lóháton és gyalog indultak felfedezőútra az őserdőbe, megismerni a fejvadász suarák területét és életét. Hanzelka itt épp éppen egy bicskát cserél suara vadásztarisznyára

 

25.jpg

 Egykori suara harcos. Ötvenkét fejet zsákmányolt, de már békés gazda

 

26.jpg

 Suarák eleinte gyanakodva fogadták, végül megszerették a csehszlovák újságírókat. Vadásztak velük, bevonták őket a mindennapi életükbe. Természetesen minden harcos azt állította, hogy már nincsenek ellenségeik, ezért felhagytak a fejvadászattal. Az összes zsugorított fej csak régi emlék

 

27.jpg

Peruból hajóval utaztak Panamába, ahol eleinte furcsa helyzetbe kerültek: voltak utak, de azok a United Fruit vállalat tulajdonában voltak, nem használhatták. Vasúton és hajón kellett szállítani a Tatrát

 

28.jpg

 Ki tudja már számolni, hányadszor rakják hajóba?

 

29.jpg

Világutazó-találkozó Panamában. Nem is akármilyen, mert a magasabb férfi neve Halabuk István, aki Virginiában élt, de Felvidékről kivándorolt magyar szülők gyermeke. Végigharcolta a csendes-óceáni háborút. A másik utazó sem egyszerű, mert Hart Gleesen dán és francia szülőktől származott, de Mexikóban élt. Kalandvágyból vágtak neki az útnak egy Jeeppel. A masszív terepjáróval sajátos módon oldották meg az utak hiányát: a vasúti pályán ugráltak talpfáról talpfára. Nézték a menetrendet, és ha jött a vonat, félreálltak

 

30.jpg

Panamában érezték, hogy politikailag nemkívánatos személyek. A csatorna-övezetben ez egyértelmű volt, de a környező országokban is tapasztalták, hogy titokzatos erők minden erővel akadályozzák az utazást. A képen panamai rendőrök vizsgálják a Tatrából kipakolt csomagokat, melynek idejére indok nélkül őrizetbe vették Hanzelkát és Zikmundot

 

31.jpg

Costa Ricában versenyt futottak a viharokkal és az esővel. Térkép szerint újra a Panamericana országúton voltak, de az a valóságban Panamában csak egy rövid szakaszon épült meg

 

32.jpg

 

33.jpg

Gázlókon, poros utakon és ösvényeken haladtak a Panamericana helyett. Így nézett ki a Tatra nyolchengeres, léghűtésű V-motorja Las Carias és Liberia között. A kép készítése után váratlanul letartóztatták őket, és nyolc napot töltöttek egy nyomorúságos börtönben anélkül, hogy tudták volna az okát. Még akkor se mondtak nekik semmit, mikor kiengedték őket. A szállásukon tudták meg, hogy Cartagóban kiraboltak egy templomot, elvitték a Negrita nevű Szűz Mária szobrot, gyilkosság is történt, és mivel országos kegyhely volt, szinte pánik tört ki a nép között. Ezt használta ki a hatóság, hogy a két gyanús utazóra terelje a gyanút, de ez nem sikerült. Főleg azért, mert a letartóztatásuk alatt valaki visszavitte a Negritát a helyére.

 

34.jpg

A  börtönben töltött nyolc napot nem tudták behozni, ezért Hondurason csak átszáguldottak. A képen fájó szívvel hagyják el az országot, ahol a legrövidebb időt töltötték az útjuk során: mindössze néhány órát

 

35.jpg

Autók és motorok Guatemalában. A fővárosban szinte Prágában érezték magukat a sok csehszlovák gyártmányú motorkerékpár miatt. A Motokov (műszaki külkereskedő társaság) rengeteg Jawát, Cezeta motort és Ogar robogót adott el az országban. Helyi képviselőjük egy mozi előcsarnokában állította ki a világjáró Tatrát, és az alkalmat kihasználva motorostalálkozót szervezett a csehszlovák motorosok tulajdonosainak.

 

36.jpg

Guatemala után sorra jönnek a bajok. 1950. május 30-án Managuában voltak, ahol Hanzelka ráesett a kézfejére, de nem tulajdonított neki nagy jelentőséget. Mexikóban tönkrement a Tatra sebességváltója, ezért teherautóra kellett rakni, és úgy utaztak tovább, mint Afrikában a baleset után. Napokkal később kiderült, hogy Hanzelka sérülése komolyabb, mint hitték. Az orvos azonnali operációt javasolt, de ezzel elúszott volna az expedíció összes pénze. Mivel a Tatra már nem volt alkalmas az utazás folytatására, úgy döntöttek, hogy hazatérnek. Hanzelka repülővel ment Prágába, Zikmund pedig néhány hét alatt elkészítette a tervezett riportok hátralevő részét, majd szeptember 7-én Veracruz kikötőjében – sokadjára, de most már utoljára – hajóra rakták a Tatrát.  A magára maradt Zikmund is elfoglalt egy kabint a Moyne d’Iberville teherhajó fedélzetén.

 

37.jpg

Gyapotbálák között a Tatra. Zikmund tengeri útja hetekig tartott. New Orleansban valaki feltörte az autót, eltűnt belőle a tükörre akasztott kabalafigura és a gyári kézikönyv. A Moyne d’Iberville nem utasszállító volt, ezért árut vett fel több amerikai kikötőben, mire Európa felé fordult. Itt viszont a francia hatóságokkal gyűlt meg a baja, mert szabálytalannak vélték a vízumát. Le Havre-ban feldúlták a kabinját, gyanakodva vizsgálták a kéziratokat, nem sok hiányzott ahhoz, hogy őrizetbe vegyék kémkedés miatt. Emögött persze amerikai befolyást vélt. Szerencsére levélben értesítette a cseh nagykövetséget az érkezéséről, ezért a kabin kutatása közben megjelent egy diplomata, aki kimentette. Huszonnégy óra haladékot kapott vízumának rendezésére, Párizsba utazott, majd vissza le Havre-ba. A Tatrát átrakták egy Lengyelországba tartó norvég hajóra.

 

38.jpg

 Gdyniából vasúton érkezett meg a Tatra és Zikmund Prágába 1950. november 1-jén

 

A világjáró Tatra 87 ezzel befejezte a küldetését és Prágában a Nemzeti Műszaki Múzeum őrzi. Gyerekkorom óta szerettem volna elzarándokolni hozzá. A sokáig tervezett utazásra végül 2014-ben került sor. És micsoda pech: mikor nagy várakozással beléptem a múzeum központi csarnokába, a Tatra 87 helyén egy hasonló ezüstre fényezett Tatra 77 állt. Hanzelka és Zikmund legendás autóját pont az én látogatásom idejére adták kölcsön egy időszakos kiállításra.

39.jpg

Ez bizony nem a legendás autó, hanem egy Tatra 77 a Nemzeti Műszaki Múzeumban Remélem, azóta visszakerült Zikmund és Hanzelka kocsija a helyére, és legközelebb tényleg láthatom.

 

Az utazásról 702 riportot küldtek haza a prágai rádiónak, és körülbelül 300 riportot írtak különböző újságoknak Csehszlovákiába és az érintett országok sajtójának. Otthon három egész estés filmet állítottak össze, és 10 rövidebb dokumentumfilmet készítettek. Mindezek mellett a legismertebb az útról írt hét vastag könyvük.

Egész estés filmek:

Afrika I. (Marokkótól a Kilimandzsáróig)
Afrika II. (Egyenlítőtől a Tábla-hegyig)
Argentínától Mexikóig

 

Dokumentumfilmek:

A kávé őshazájában (Kenya)
Vulkán születik (Belga-Kongó)
Afrikai törpék (Belga-Kongó)
Pingvinek, oroszlánfókák és cethalak nyomában (Dél-Afrikai Unió)
Millió madár szigete (Peru)
Csehszlovák motorkerékpárok Guatemalában
Csehszlovákok szeszfőzőt építenek Argentínában
Tatra P 19720
Fejvadászok (Ecuador)
Bikaviadalok (Peru, Mexikó)
 

 

A könyvek:

Afrika az álmok világában és a valóságban I.
Afrika az álmok világában és a valóságban II.
Afrika az álmok világában és a valóságban III.
A folyón túl van Argentína
A Kordillerákon át
A fejvadászok földjén
Két óceán között
 

 

Hanzelka és Zikmund évekkel később egészen más körülmények között folytatták az útjukat. A félbeszakadt világkerülő út második felét két Tatra 805 terepjáróval tették meg, az eredeti tervvel ellenkező irányban, ismét Prágából indulva. A két autóra kibővítették az expedíciót, valóságos castingot rendeztek a sok jelentkező miatt. A körülményeket össze se lehetett hasonlítani az első úttal, hiszen már eleve az autó is sokkal alkalmasabb volt a világjárásra. Dél-Európa és Ázsia már nem tartogatott olyan egzotikus kalandokat, mint a fekete Afrika vagy az Andok. Mai szemmel olvasva szomorú érzés tölti el az embert, mikor a békés Közel-keletről, a békés, nyugatiasodó Libanonról vagy a fejlődő Szíriáról írnak. 

Az ázsiai utazásról három könyvük jelent meg: Fordított félhold, Ezerkétéjszaka, Világrész a Himalája alatt. Aztán jött a csehszlovák forradalom 1968-ban. Hanzelka és Zikmund ebben “rossz oldalra ált”, ezért a későbbiekben nem publikálhattak. Ez olvasóik számára azt jelentette, hogy kalandjaik Indiában minden magyarázat nélkül véget értek, és a rendszerváltásig semmit nem lehetett tudni róluk.

Miroslav Zikmund most 97 éves, és viszonylag jó egészségnek örvend. Jirí Hanzelka 2003-ban halt meg, 83 éves korában.

One thought on “Luxusautóval a világ körül, 4. rész

  • 2019.08.08. at 18:49
    Permalink

    Középiskolás éveim egyik meghatározó élménye volt a könyveik… Talán ezért is szerettem Afrikát, bár napjainkban már más egy kicsit-

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük