-
Vasútépítés Békés megyében – halálra ítélt vasúti őrházak
Előszó: a következő cikket Adani készítette egy másik, azóta megszűnt weboldalunkra. A cikk írásának időpontja 2013.04.12., ekkor az említett Gyoma-Békéscsaba vasútvonalat épp átépítették. A pályaszakaszt 2014. december 17-én adták át a forgalomnak. Adani ezen és még másik cikkeinek jelentőségét az adja, hogy a szerző azon kevesek közé tartozik, aki igazi vasút fanként nem sajnál sem időt, sem más erőforrást az eltünőben lévő vasúttal kapcsolatos emlékek dokumentálására. Még akkor sem, ha ehhez a munkához történetesen térdig gazban vagy sárban kell járni. A cikkben látható őrházakat azóta elbontották, így Adani cikke talán az utolsó hely, ami eredeti állapotukban mutatja meg őket. * * * * * Folytatódik rendületlenül a 120-as vasútvonal Gyoma-Békéscsaba…
-
A világ legfurcsább hadifogolytábora 1918
Amikor 1917 április 6-án az Egyesült Államok belépett a háborúba a világ legnagyobb utasszállító hajója az SS Vaterland éppen átellenben New Yorkkal, Hoboken kikötőjében tartózkodott, rajta több mint 2300 „ellenséges” némettel, azaz az utasokkal és a személyzettel. 1918 elejére őket és több más német kereskedelmi hajó személyzetét az észak-karolinai álmos üdülővárosba Hot Springs-be deportálták.
-
A viking szó eredete, a viking kirajzások okai és fő irányai
A vikingeket az európai krónikákban más-más néven jegyezték fel. Ezek az elnevezések külön-külön utalnak dánokra és norvégokra, de sokszor használták általánosságban a vikingekre is. Az angolszász forrásokban a vikingeket dánoknak (Dani), vagy egyszerűen csak pogányoknak nevezik. A frank évkönyvek a normann (Normanni) elnevezést használják, a német krónikákban pedig kőrisfa-embereknek (Ascomanni) hívják őket. Az ír források lochlanach (északi) néven emlegetik őket, és gyakran használják norvégok esetében a fehér, dánok esetében, pedig a fekete jelzőt. Spanyolországban az arab madjus (pogány varázsló) szóval jelölték őket. A bizánci források a szláv eredetű rus szót használták, de ez a svéd routsi (evezős ember) szóból ered.
-
Újraszínezett mindennapok 4. – Csodás régi képek
Újraszínezett mindennapok címmel már volt néhány bejegyzés a blogon, és ezt a jó szokásunkat a továbbiakban is megőriznénk. És hogy hol vannak a színezett képek? Mutass rá az egérrel, és máris megjelenik! Így remekül össze lehet hasonlítani az eredetit a színezettel, eldönthetjük, milyen munkát végzett a lelkes „fotóboltos”. Remélem mindenki megtalálja a kedvencét (kedvenceit), ahogyan én is. 1942. Szoba kilátással
-
Történelmi bookazine
Bookazine? Engem ettől a szótól kiráz a hideg. Tudom, tudom én csak fogjam be, mert a „vintázs” szóval üldözöm rendszeresen olvasóimat… 🙂 Mi az a bookazine? Csakúgy, mint a vintázsnak, ennek a szónak sincs olyan magyar megfelelője, ami száz százalékosan lefedné a jelentését. A book – mint könyv – és a magazin szóból ered. Amolyan hibrid. Tartalmasabb, mint egy magazin, de olvasmányosabb, mint egy könyv.
-
A portugál felfedezések kezdetei XV. század
A portugál gyarmatosítás legelső akciója a Kanári – szigetek megszerzése volt. Leigázták az őslakos berbereket és szőlőtermesztésbe, valamint bortermelésbe kezdtek. A szigeteket fél évszázadon át birtokolták, majd a kasztíliaiak szerezték meg. Egy másik hosszabb lejáratú terv, amelyet Tengerész Henrik és katonai rendje szponzorált Madeirára és az Azori-szigetekre vonzotta a portugálokat, ahol sikerrel vetettek búzát. A Zöldfoki-szigeteken gyapotot és indigóféleségeket termesztettek rabszolgák alkalmazásával, valamint São Tomé szigetén cukornádat termesztettek, szintén rabszolgák alkalmazásával. Következő lépésként a portugálok a reconquista folyamatának akartak adni egy újabb lendületet. Céljuk: terjeszkedés Észak-Afrikában. 1415-ben elfoglalták Ceutát Marokkóban, ami az európai bezárkózás végét jelentette, megkezdődött a terjeszkedés kora. Ceuta elfoglalása után Tengerész Henrik (1394-1460) igyekezett minden információt…
-
A portugálok és Japán (XVI-XVII század)
A japánok által ismert világ a XVI. Században Kínára, Koreára, Indiára és más délkelet – ázsiai országokra korlátozódott, Európáról még nem sokat tudtak. 1543-ban (más adatok szerint 1542-ben) egy dél – kjúsúi szigetre, Tanegasimára felsodródott egy portugál hajó. A japánok figyelmét megragadta a portugálok tűzfegyvere, a kanócos puska, amit azonnal lemásoltak, sőt tökéletesítettek. A lőfegyverek jobban elterjedtek Japánban, mint a korabeli Európában. Nem sokkal később már megjelent az ágyú is Japánban. A portugálok ezt követően 1546-ban ismét megjelentek három hajóval a dél – kjúsúi kikötőben. Ezután rendszeresen behajóztak Japánba, egészen a spanyolok megérkezéséig (1587) monopolizálták a japán kereskedelmet, amiből hatalmas hasznuk származott. Japán és Kína között akkoriban a Ming –…
