Történelmi bookazine

Bookazine? Engem ettől a szótól kiráz a hideg. Tudom, tudom én csak fogjam be, mert a „vintázs” szóval üldözöm rendszeresen olvasóimat… 🙂 Mi az a bookazine? Csakúgy, mint a vintázsnak, ennek a szónak sincs olyan magyar megfelelője, ami száz százalékosan lefedné a jelentését. A book – mint könyv – és a magazin szóból ered. Amolyan…

Részletek

A fővárosi rendőrség államosítása és a Thaisz – korszak (1873-1884)

A fővárosi rendőrség történetében rendkívül fontos az 1873-1881 közötti időszak. Ennek az időszaknak két törvény ad keretet: az 1872. évi XXXVI. törvénycikk, ami Pest, Buda és Óbuda egyesítését mondja ki, valamint az 1881.évi XXI törvénycikk a Budapest fővárosi rendőrségről. A városegyesítési törvényben a 20.§ és a 21.§ foglalkozik a rendőrséggel: ”20.§ A fővárosi törvényhatóság területén…

Részletek

Angolok szerepe a keresztes hadjáratokban

A hadjáratokban a franciák voltak mindig a meghatározóak, az utolsó keresztes hadjáratokban a franciák mellett a németek játszottak még fontos szerepet. Az angolok szerepe e két nemzet részvételéhez képest nem volt meghatározó. Az angol nemesekből álló csapategységekre jellemző volt, hogy egy gróf vagy egy püspök vezetése alatt indultak el. Az alacsonyabb származású keresztesek vezetői sokszor…

Részletek

Vikingek támadásai az angolszász államok ellen (793-1085)

Az első támadások Anglia ellen (793-865)    Angliában ekkor hét nagyobb (Kent, Essex, Wessex, Sussex, Mercia, Kelet-Anglia, Northumbria) és több kisebb királyság volt. Anglia és Skandinávia között már a 7.-8. században kimutathatóak a kapcsolatok.  Az Angolszász Krónikában az első utalás a vikingekre, már előrevetíti a következő két évszázad szörnyűségeit. 789-ben három skandinávokat szállító hajó kötött ki…

Részletek

Az Akhaimenida birodalom bukása. Nagy Sándor perzsiai hadjárata.

Az Akhaimenida birodalom hanyatlása Dareiosz halála után a birodalom katonailag meggyengült. Az uralkodók egyre inkább diplomáciájukra és felhalmozott aranykészleteikre támaszkodtak. A birodalmon belül a szatrapák hatalma megnövekedett, egyes területeken ez a tisztség öröklődővé vált. A perzsa királyoknak már nem volt hatalmuk felettük. A tartományok lázadoztak, megpróbáltak elszakadni a birodalomtól, ez néhány tartománynak ideiglenesen sikerült is….

Részletek

A portugál – török háborúk a XVI. században

A portugál török háborúk rendkívül fontosak a fűszerkereskedelem szempontjából, hiszen a harcok kimenetele befolyással volt rá. A portugáloknak nem sikerült kiűzniük az iszlámot az Indiai – óceánról, 1538-tól a folyamatos támadásokkal kellett szembenézniük, amiben a törökök jelentős szerepet vállaltak. Az oszmánok előretörése dél felé nem sikerült. Ehhez jó flottára lett volna szükség. A török birodalom…

Részletek

A portugál felfedezések kezdetei XV. század

A portugál gyarmatosítás legelső akciója a Kanári – szigetek megszerzése volt. Leigázták az őslakos berbereket és szőlőtermesztésbe, valamint bortermelésbe kezdtek. A szigeteket fél évszázadon át birtokolták, majd a kasztíliaiak szerezték meg. Egy másik hosszabb lejáratú terv, amelyet Tengerész Henrik és katonai rendje szponzorált Madeirára és az Azori-szigetekre vonzotta a portugálokat, ahol sikerrel vetettek búzát. A…

Részletek

A portugálok és Japán (XVI-XVII század)

A japánok által ismert világ a XVI. Században Kínára, Koreára, Indiára és más délkelet – ázsiai országokra korlátozódott, Európáról még nem sokat tudtak. 1543-ban (más adatok szerint 1542-ben) egy dél – kjúsúi szigetre, Tanegasimára felsodródott egy portugál hajó. A japánok figyelmét megragadta a portugálok tűzfegyvere, a kanócos puska, amit azonnal lemásoltak, sőt tökéletesítettek. A lőfegyverek…

Részletek

Kínai felfedezések és portugál terjeszkedési kísérlet Kínában (XIV-XVI. század)

A XIV. században a kínaiaknak sikerült megtisztítani az országot a mongoloktól, és a határvidéken félkatonai településeket hoztak létre. Ezután megerősítették a Nagy Falat, visszaszorították a partvidéket támadó japánokat, adófizetőjükké tették a Koreai–félsziget lakóinak jelentős részét, függő helyzetbe hozták Indokína egyes területeit, külkapcsolatokat létesítettek Délkelet–Ázsiával, végül pedig több hajóhadat indítottak útnak a távoli Nyugat országaiba.

Részletek