Route 66 – A legendás út
A 66-os út a legendás út nyugatra, Kaliforniába, amely hosszú időn keresztül sok-sok szerencsevadász, nincstelen, lázadó, hippi, kalandor útja volt, akik mind tartottak valahová, az ismeretlenbe. 1920-ban született meg az ötlet, hogy kellene egy olyan utat építeni, amin el lehet jutni az USA keleti partjáról a nyugatira.
Az építkezések elkezdődtek, és 6 év alatt megépült az első amerikai transzkontinentális autóút Chicago és Los Angeles között, amin órákig lehetett úgy haladni, hogy az ember nem találkozott forgalommal. Az ötvenes években a 66-os útból mítosz született, mára pedig már legendává vált.
Először a kalandorok és szerencsevadászok hajtottak nyugatra, majd a gazdasági válság idején a nincstelenek és nélkülözők keresték a jobb létet, a második világháború idején a katonaság használta az utat, az 50-es években mindenki arról álmodott, hogy vesz egy rózsaszín Cadillac-et, majd irány nyugat, Kalifornia. A 60-as évekre a szex, drogok és a rock and roll vonzotta a hippiket a VW minibuszokban az Angyalok Városába.
A hetvenes évektől a megnövekedett forgalom miatt elkezdődtek a nagy áteresztőképességű államközi autópályák (Interstate) építkezései. Ennek eredményeként a 66-os út forgalma lecsökkent, sok helyen teljesen elhagyott lett (volt ahol el is bontották), a környező településeken a hatalmas forgalomra berendezkedett üzletek, alkatrészboltok, gumiszerelő-műhelyek, motelek, étkezdék, kávézók tönkrementek.
1990-ben egyre inkább kezdtek rájönni arra, hogy egy óriási jelentőségű autóút halad át az államokon. Minden idők leghosszabb, legöregebb és egyben legzsúfoltabb autóútja muzeális értékekkel bír, így az országút megtartása kulcsfontosságú. Irtózatos iramban elkezdték hát az autóutat finoman felújítani és ezzel együtt kapta meg a Történelmi 66-os út címet is. A burkolatra újra elkezdték felfesteni a 66-os szimbólumát…
A Chicagótól Los Angelesig tartó 3.943 kilométer alatt rengeteg falut, várost érint. Az egész út napi 8 óra vezetéssel számolva körülbelül 5 nap alatt tehető meg.
Robert W. Dickinson járta végig a legendás utat és többek között a máig fellelhető, pusztuló épületeket és autóroncsokat fotózta, amiknek megvan a maguk patinás kisugárzása.