A szocialista olimpia

XX. század

A moszkvai csonka olimpia – 1980

Nem az 1980-as moszkvai olimpia volt az első, amelyikbe beleszólt a politika. Nem is a második. Az 1936-os berlini játékokkal már Hitlernek is a Német Birodalom és a németek felsőbbrendűségének hirdetése volt a célja.

A második világháború után az új, boldog békeidőben aztán újra a sporté lehetett a főszerep, ám ahogyan a hidegháborús helyzet fokozódott, úgy a politika ismét visszaszivárgott az olimpiai mindennapokba. Az 1972-es müncheni olimpia sajnálatos terrorcselekménye elleni közhangulat még összetartották a sportszerető nemzeteket, azonban az első sötét felhők már az 1976-os montreali nyári játékok idején kezdtek gyülekezni az olimpia tisztának egyre kevésbé mondható egén.

Montreal 1976

1976-ban a kanadai Montreal már nem volt mentes a gondoktól és ebben csak a kisebb probléma volt a müncheni terrortámadás után bevezetett biztonsági előírások tömkelegének betartása és betartatása. A versenyzőket rendőrök kísérték a pályákra, ott pedig fegyveres őrök vették körül mind a nézőket, mind a versenyzőket. Természetesen ezek plusz költségeket is róttak a szervezőkre, egyre inkább eltávolítva a rendezésre pályázó kisebb, vagy fejlődő országokat a játékok megrendezésétől.

Az első problémát az új-zélandi rögbicsapat jelentette, amely 1975-ben egy versenyen vett részt a Dél-Afrikai Köztársaságban, amelyet apartheid politikája miatt korábban kizártak az olimpiai mozgalomból. Az Afrikai Sporttanács bojkottal fenyegetőzött ha a NOB indulni engedi Új-Zélandot az olimpián. Mivel a NOB ezt a követelést visszautasította, így az afrikai országok többsége visszahívta versenyzőit.

További probléma keletkezett Tajvan részvételéből, akik továbbra is magukat Kínaként aposztrofálták, a kommunista Kína ellenében. Tudniillik, a nyugati országok és az ENSZ-sem ismerte el az 1949-es kínai kommunista hatalomátvételt és továbbra is a Tajvan szigetére menekült Kínai Köztársaságot ismerte el Kínaként. Ez egészen a hetvenes évek közepéig volt így a NOB-nál (az ENSZ 1971-ben elismerte a kommunista Kínát).

Komoly diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a kanadai kormány nem kívánatosnak nyilvánította a Kína nevében fellépő tajvani sportolók részvételét, akik már meg is érkeztek az országba. Kizárásuk esetén az amerikaiak fenyegettek bojkottal, mire a NOB kompromisszumot javasolt: az ország sportolói ne Kína, hanem Tajvan néven versenyezzenek. Ebbe azonban a tajvaniak nem mentek bele, s inkább hazautaztak.

Moszkva 1980

Amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1974-ben Moszkvának adta az 1980. évi XXII. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát, azt lehetett sejteni, hogy a biztonsággal nem lesz baj. Az ország zártsága miatt a külföldieknek a beutazás sem volt egyszerű, sőt az országon belül is szigorúan ellenőrizték a saját állampolgáraik mozgását is.

A Szovjetunió az első szocialista országként rendezhetett olimpiát (a második Jugoszlávia volt az 1984-es szarajevói téli olimpiával), aminek ötlete nem feltétlenül aratott osztatlan sikert a nyugati világban.

A szovjetek jól haladtak az olimpiai előkészületekkel, az új létesítményekkel időben elkészültek, ebben a katonaságnak is nagy szerep jutott.

Munkában a Vörös Hadsereg

Moszkvából kirakatvárost csináltak, feltöltötték az üzletek polcait, és csak az állandó lakosok maradhattak, idegen autót nem engedtek be a fővárosba. A versenyzők elhelyezésére, ellátására szintén nem lehetett panasz. A részükre szocialista stílusban épült emeletes házakat már eleve úgy tervezték, hogy a későbbiekben lakásokként hasznosíthatóak legyenek.

Az olimpiai “falu”

Biztonság az olimpiai faluban. Rendőrök a beléptetőkapuknál

Az egyik új létesítmény

Érkezik az olimpia lángja

Képek a megnyitóról a Luzsnyiki Stadionból

Bojkott

Minden ütemezetten haladt, hogy a sportesemény megnyitójára minden készen álljon, és a Szovjetunió a legszebb arcát mutathassa, amikor a szovjet csapatok 1979. december 26-án váratlanul bevonultak Afganisztánba, általuk rendfenntartónak nevezett céllal.

Jimmy Carter, az USA elnöke a feszült helyzetben elrendelte – a már korábban kilátásba helyezett – gabonaembargót a Szovjetunióval szemben, és ugyanekkor kérte, hogy a szabad világ országai bojkottálják a moszkvai olimpiai játékokat. Sikeresen győzte meg néhány szövetségesét (NSZK, Japán) hogy maradjanak távol az olimpiától.

Nagy-Britannia sportolói kormányuk akarata ellenére, függetlenítve a sportot a politikátó,l önállóan szervezve utazását elrepült Moszkvába. Ugyanígy tettek számos más ország sportolói, akik közös olimpiai csapatban indultak a versenyeken, ötkarikás lobogó alatt.

Nagy-Britannia mellett Írország, Ausztrália, Dánia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Andorra, Spanyolország, Svájc, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Puerto Rico és San Marino olimpiai csapata döntött úgy, hogy országától függetlenül az olimpia lobogója alatt versenyez. A 8 évvel korábbi müncheni olimpián részt vett 121 nemzet helyett csupán 81 ország sportolói vettek részt a moszkvai csonka olimpián és 65 ország csapata maradt távol. Ebből 30 ország hivatalosan bejelentett bojkott miatt, 35-en pedig nem is válaszoltak a hagyományosan szétküldött olimpiai meghívóra.

 

Francia és német bojkottra felhívó plakátok

Több ország sportolói, így az amerikaiak is küldöttséggel próbálták meg elnöküket meggyőzni, de ő hajthatatlan maradt a kérdésben. Sőt Jimmy Carter ahhoz sem járult hozzá, hogy Los Angelesnek, a következő olimpia rendezőjének képviselője a moszkvai záróünnepségen részt vegyen, és átvegye az olimpiai zászlót.

Az 1980. július 19. és augusztus 3. között rendezett játékokon végül a várt 146-ból mindössze 81 ország vett részt, amelyen így – sokszor komolyabb ellenfelek nélkül – a szocialista országok tarolhattak, főleg a Szovjetunió 80 és az NDK 47 aranyéremmel! A többi nemzetnek összesen 77 aranyérem jutott – közte nekünk hét – így az éremtáblázat hatodik helyét foglalhattuk el.

Magyar sikerként élhettük meg, hogy a magyar hátúszó Wladár Sándor tizenhét évesen lett lett az olimpia legfiatalabb bajnoka. Magyar aranyérmeseink:

Versenyző Sportág Versenyszám
 1 Kocsis Ferenc Birkózás Kötöttfogás, 74 kg
 2 Növényi Norbert Birkózás Kötöttfogás, 90 kg
 3 Foltán László
Vaskuti István
Kajak-kenu Férfi kenu kettes 500 m
 4 Varga Károly Sportlövészet Sportpuska fekvő
 5 Baczakó Péter Súlyemelés 90 kg
 6 Magyar Zoltán Torna Férfi lólengés
7 Wladár Sándor Úszás Férfi 200 m hát

A csonka olimpiát minden nemzetközi negatív felhangja ellenére a Szovjetunióban és a keleti blokk országaiban sikeresnek tekintették.

Azonban már mindenki tudta, hogy a következő nyári játékokat Los Angelesben rendezik, így lehetősége volt a Szovjetuniónak visszavágni a bojkottért és ebbe csatlósállamait is belerángatta. Így sok magyar sportolónak nem adatott meg az olimpiai részvétel pályájuk csúcsán, hanem kénytelenek voltak várni az 1988-as szöuli játékokig. De ez már egy másik történet.

A moszkvai olimpia záróünnepségének csodaszép, ritka, nemrég elérhetővé tett képeivel búcsúzunk.

 

Köszönjük, ha megosztod a bejegyzést!

Hozzászólások

Figyelem, változás! A hozzászólásokhoz kísérleti jelleggel nem szükséges regisztráció, de a hozzászólások minden esetben csak kézi moderálás után jelennek meg.

Felhívjuk a kedves látogatók figyelmét, hogy a hozzászólók által írt hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az oldal szerkesztőinek véleményét, azokért felelősséget nem vállalunk. A nem megfelelő hozzászólásokat töröljük!

Felhasználónevet továbbra is lehet regisztrálni, ezzel elkerülhető, hogy más hozzászóló visszaéljen egy bejáratott névvel. Regisztrálni itt lehet (új fülön nyílik meg)
A regisztrációról értesítő email azonnal megérkezik a megadott címre, amennyiben nem található, meg kell nézni a Spam vagy Levélszemét mappát, és ott Nem spamnek jelölni!

7 hozzászólás

  1. Az egész politikában az a legszörnyűbb, hogy amit a Szovjetúnió (késöbb Oroszország) csinál az rossz, amit amerika az jó. Szu. bevonult Afganisztánba BAJ, amikor amerika vonult be az NEM BAJ.

  2. off
    *a Dél-Afrikai Köztársaságban
    * a sportot a politikátó,l önállóan
    * elrendelte – a már korábban kilátásba helyezett – gabonaembargót
    on

    egy kis helyesírás-ellenőrzés igazán ráfért volna 😉

  3. off
    *a Dél-Afrikai Köztársaságban
    * a sportot a politikátó,l önállóan
    * elrendelte – a már korábban kilátásba helyezett – gabonaembargót
    on

    egy kis helyesírás-ellenőrzés igazán ráfért volna 😉

    és egy kis nyalánkság: Azonos hozzászólásokat észleltünk, úgy tűnik ez már egyszer megírásra került.

    Ó jaj.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címed nem lesz közzétéve.

*