A velünk élő történelem

Utazás a phenjani metrón Észak-Koreában.


A phenjani metró két, a lakosság számára is használható vonalból áll; az észak-déli Cshonrima (nevét egy mitológiai lóról, a koreai Pegazusról kapta) és a kelet-nyugati Hjokszin (magyarul „Újítás”) vonalból. A rendszer teljes hossza kb. 22,5 km, a Cshonrima 12, a Hjokszin kb. 10 km hosszú. 

A phenjani metró teljes egészében mély földalatti alagutakban található. Ezeket a Koreai Néphadsereg építette nagyrészt kézi munkával, sok rab segítségével. Az építési adatok államtitoknak számítanak.

A projektet feltehetően Kim Ir-Szen parancsára kezdték megvalósítani, aki 1966-os pekingi látogatása után szeretett volna a pekingi metróhoz hasonló rendszert építeni saját országában.

Az építkezés a két vonalon 1968-ban kezdődött szovjet és kínai segítséggel. A Cshonrima vonalat 1973. szeptember 6-án nyitották meg (az avatási ünnepséget szeptember 18-án tartották), A Hjokszin vonalat 1975 októberében használhatták először az észak-koreaiak. A phenjani a világ legmélyebb metrója; az alagutak 120 méterrel vannak a földfelszín alatt.

A hálózat a város közlekedésének fontos részét képezi. Alagútjait eredetileg földalatti katonai létesítmények összekapcsolására építették.

Két vonala van, a Cshonrima és a Hjokszin (léteznek információk arról, hogy titkos, csak a kormány által használt metróvonalakat is építettek, de ha tényleg léteznek, a nyilvánosság egyelőre nem tud róluk). Állomásainak építészeti stílusa különleges, a világ legszebbjei közé tartozik.

Bár Észak-Koreán kívül elég keveset lehet tudni a phenjani metróról, az országba látogató turisták programjában kivétel nélkül szerepel a két külföldiek számára is megnyitott állomás, a Puhung és a Jonggvang megtekintése.

A metrórendszer összesen 17 állomásból áll. A Kvangmjong (“Fényesség”) állomás le van zárva, bár néhány forrás szerint össze van kötve a Kumszuszan Emlékpalotával, amely Kim Ir Szen sírhelye és feltehetően Kim Dzsongil hajdani lakhelye. Valószínűleg katonai okok állnak a bezárás mögött, mivel a Kumszuszan palota feltételezhetően fontos katonai létesítményeket tartalmaz, például titkos metróalagutakat.

Az állomások közötti átlagos távolság 1500 méter, ugyanúgy mint Moszkvában, vagy Londonban. A megállók nevei az észak-koreai forradalommal kapcsolatosak, és egyedülállóan a világon, nem állnak kapcsolatban a földrajzi helyszínekkel.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban jelenleg végigvonuló gazdasági krízis hatással van a metrórendszerre is; a metrószolgáltatását kétségtelenül jelentősen csökkentették. Ma is léteznek tervek a hálózat kibővítésére, főként más harcálláspontok felé.

Az eredeti metrószerelvényeket, hivatalos nevükön a DK4-es modellt – bár a gyártási jelzésük DKJI, volt mint Kim Dzsongil (Kim Jong Il) nevének kezdőbetűi – Kínában gyártotta a Changcsun Car Company, az a vállalat, amely a pekingi DK2-es és DK3-as metrószerelvényeket is készítette. Ezek egy részét 1998-ban eladták a pekingi metrónak, ahol a 13-as vonalon közlekednek.

1998 óta a Berlinből vásárolt szerelvények közlekednek, új vörös/krémszín festéssel.

000.jpg

00.jpg

01.jpg

Mozgólépcső őr

02.jpg

03.jpg

A régi, kínai típusú metrókocsik

04.jpg

05.jpg

06.jpg

A kínai kocsik belseje a vezérek képével.

06.jpeg

A Berlinből vásárolt használt metrókocsit a kantoni kikötőben hajózzák be Észak-Korea felé.

 

Köszönet ArkaChopa-nak.

Forrás: Humanity Beside Us, Wikipedia

 

A hírlevél feliratkozóknak ajándék privát bejegyzések

[mc4wp_form id=”12063629″]

 

2 thoughts on “A velünk élő történelem

  • 2017.08.13. at 09:24
    Permalink

    nagyobb lesz lent a tömeg az atomcsapás után

    Reply
  • 2017.08.30. at 20:34
    Permalink

    1-es „Cshollima” vonal (천리마선) állomások

    Vörös csillag
    Bajtárs
    Diadal
    Egyesítés
    Győzelem
    Jelzőtűz
    Dicsfény
    Újjáéledés

    2-es „Hjoksin” vonal (혁신선) állomások

    Felszabadulás a japán megszállás alól
    Nemzeti alap
    Aranymezők
    Építkezés
    Újítás
    Hódítás
    Három eredet
    Fényesség
    Édenkert

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.