-
Napi érdekes – 174
1910-es évek. Így jutott fel a cincinnati villamos a Mt. Adams városrészbe
-
Napi érdekes – 175
Ma kicsit megint rendhagyó lesz a válogatás. A téma a Szovjetunió, de az ötvenes évek végétől A posztsztálinista időszakból eljutunk a kommunista birodalom végóráiig, érdekes képekkel és kivételesen kicsit viccesebben. Ja és a Fekete Péntek itt is vasárnapig tart, úgyhogy most 10%-kal több képet kaptok :). 1959. Színes május elsejei parádé a moszkvai Vörös téren, a sztálini fagyos idők után a hruscsovi olvadás jegyében. Ugye mennyivel szebb, mint a lobogó fehér inges munkások és fejkendős leányok transzparensekkel? Még egy kép ugyanonnan, 1960-ból. 1963-ig autók is közlekedtek a moszkvai Vörös téren. Ha visszagörgettek az előző képre, ott is láthatók a felfestések a járművek részére 1960. A szovjet LAZ buszgyár készterméktelepe. Azt a…
-
Le a fegyverekkel!
A második világháború végén a fegyverletételek és magadások időszakában elképesztő mértékű hadianyagot, kézifegyvert és egyéb felszerelési tárgyakat szolgáltattak be a német csapatok. Az alábbi képsorokon ilyen raktárakat láthattok. A hollandiai német megadás utáni helyzet:
-
Napi érdekes – 166
1976. Trolibaleset a szovjet-örmény Jerevánban. 92 utassal zuhant a Jereván-tóba a tömött, fékhibás városi troli, és szinte azonnal 10 méter mélyre süllyedt. A bent rekedt utasok nagy része megfulladt. Az éppen a helyszínen edző Shavarsh Karapetyan búvár világbajnok húsz embert mentett ki a szerencsétlenül járt járműből 10 perc alatt. „A tó fenekén szinte teljesen vaksötét volt. A troli egyik hátsó ablakát berúgva jutottam be, és egymás után húztam ki a kezem ügyébe kerülő, még vonagló embereket. Körülbelül 30 másodperc jutott mindenkire. Sajnos sokukat már nem tudtam felhozni. Mivel semmit sem láttam, az ujjaimmal tapogattam ki a szerencsétleneket. Utoljára egy műbőr ülést hoztam fel, azt hittem hogy egy ember. Még mindig álmodom…
-
Rió – 1943 és 1964
A riói karnevál képei 1943-ban és 1964-ben. 1943:
-
Egy kis mobiltelefon történelem
A mobiltelefonok már majdnem ötven éve velünk vannak, az elődjeik pedig már a II. világháborúban is fontos szerepet játszottak. De hogyan jutottunk el a hátizsákként hordható tábori telefonoktól addig, hogy már az egyik legnépszerűbb keresőkifejezés a Google-ben a Samsung Galaxy Note 10 tokok? Ez utóbbi telefon ugyanis már gyakorlatilag egy nagy üveglap, melyet mindenképpen védeni kell a fizikai behatásoktól. A belsejében pedig olyan számítási teljesítmény található, mely több, mint ami a Holdra szálláskor az amerikai mérnököknek rendelkezésükre állott…
-
Megállítótábla – ki találta ki ezt a hirdetési formát?
A megállítótábla minden városkép szerves részét képezi, hiszen ezzel a legkönnyebb megállásra bírni a vendégeket, akik aztán az ajánlatokat látva be is térhetnek az üzletbe. A működése pofon egyszerű, két táblát kell felül valahogyan összefogni, lábakat szerelni rá, s máris indulhat a promóció! A megállítótábla megszületése A megállítótábla megszületésére többféle magyarázat is létezik, egyes történetek a 13. századi Angliába visznek vissza. Itt 1221-ben egy angol kávézótulajdonos jött rá arra, hogy ha megállítótáblát tesz ki az üzlete elé, akkor sokkal könnyebben eléri a vásárlóit. Így is tett, s a táblán minden nap bemutatta az aznapi ételeket. A próbálkozását siker koronázta, számos vendéget szerzett ezzel az eszközzel. Öregkorára, hogy legyen pénze, mások…
-
Régi magyar diafilmek – 36
1954-es dia az amerikaiak segítségével ismét „fasizálódó” Nyugat-Németországról.
-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 1. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadása a magyar történelem ellentmondásos eseménye. A kezdetben sikeresen támadó magyar csapatokat a román hadsereg kelepcébe csalta és csaknem bekerítette, mire a vezérkar kénytelen volt elrendelni a visszavonulást. A megtizedelt, demoralizált sereg napokon belül széthullott, ezzel nyitva hagyta az utat a román hadsereg számára Budapest felé. A megalázó vereség a tanácsköztársaság napokon belüli összeomlásához vezetett. Az első részben bemutatom a hadművelet előzményeit, az ország hadi helyzetét és azokat az okokat, amiért a kormány a támadás megindítása mellett döntött. 1919. június 7-én és 13-án Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és a párizsi békekonferencia elnöke a sikeres felvidéki hadjáratot követően jegyzéket intézett Kun…
-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 2. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg összesen nyolc, változó harcértékű hadosztállyal rendelkezett. A vezérkar mindent egy lapra feltéve ebből hetet a Tiszánál állomásozó románok ellen fordított. Csak egy teljes hadosztály, a szinte harcképtelen 4. maradt hátra, a déli határt védte a délszláv csapatoktól. Az északi határon, a Duna vonalán pedig csak egyetlen ezredet hagytak. Emellett a Vörös Hadsereg összes tüzérségi ütegét…
Ezeket is érdemes megnézni
Svájc – 1948
A kötélhúzás: Az olimpiai sport, ami eltűnt a történelemből
Dagen ‘H’, azaz a ‘J’ nap – 1967
