-
Ilyen volt a világ a globalizáció hajnalán
…az 1950-es években. 1952. Olaszország, Római piac. Nézzétek a plakátot a falon! (© David Seymour/Magnum Photos)
-
Rió – 1943 és 1964
A riói karnevál képei 1943-ban és 1964-ben. 1943:
-
Ausztrália 1880-1890
Most a legkorábban készült fotókat láthatjátok Sydneyből. Utcajelenetek, életképek a hirtelen megnőtt városból. 1861-ben 56 ezren éltek Sydneyben, a képek készültekor pedig már körülbelül háromszázezren.
Ezeket is érdemes megnézni
Elcseszett Húsvét
Sting
Napóleon és a nyúlhad: A hódító furcsa ellenségei
-
Széchenyi István itáliai utazásai – 2. rész
Magánemberként Itáliában (az első rész itt olvasható) Az 1817-es észak-itáliai utat egy újabb szerelem motiválta. Széchenyi gyakorlatilag Gróf Saurau Zénóné Hunyady Gabriella után ment Veronába, forma szerint ezredéhez vonult be Milánóba. Utólag élete „legostobább csínjának”(13) értékelte naplójában, hogy követte a szép grófnét. Mégis találunk még utalásokat később is a grófnéra, például júniusban Széchenyi kocsiján utazott Milánóból Genovába. A következő évben Széchenyi tanulmányutat tett a félszigeten, július közepétől augusztus közepéig műemlékeket tanulmányozott. Megnézte Padovát, Ferrarát, Firenzét és Rómát. Meglátogatta Assisit, Arezzót, Perugiát és Ternit is. A műemlékek mellett továbbra is érdeklődött a természeti szépségek iránt, ezért felkereste a Cornagli-barlangot, de csalódott az isztriai tájban. Az 1818-as tanulmányút során sok kritikus hangvételű…
-
Széchenyi István itáliai utazásai – 1. rész
Bevezetés A múlt és a művészetek iránt érdeklődők körében Angliában, Franciaországban és a német államokban már a 17. századtól szokás volt Itáliában tanulmányutat tenni. A 18. században és a 19. század elején ez a szokás még jobban elterjedt, ekkor már egyre többen utaztak önmagáért az utazásért, hogy világot lássanak.(1) Magyarországon a 18. század végéig nagyon ritka volt az önmagáért való utazás, általában határozott céllal keltek útra az emberek: zarándoklat vagy egyetemi tanulmányok szerepeltek a célok között, vagy a császári hadsereg katonáiként mozdultak ki szülőföldjükről. A Széchényi-család esetében tudni lehet, hogy Széchényi Ferenc is járt Itáliában, ráadásul a nápolyi udvarban is, ahol Széchenyi István sokat időzött később. Mivel a fiatalabb Széchenyi…
-
Egy kevéssé ismert miniszter az Andrássy-kormányból: gróf Festetics György (1815-1883)
Az iskolai tankönyvek általában nem sorolják fel a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány, az Andrássy-kabinet tagjait, vagy ha mégis, akkor csak néhány ismertebb minisztert neveznek meg, mint pl. Eötvös József kultuszminiszter. A kormány egyik legkevésbé ismert tagja a király személye körüli miniszter. Nemcsak azért, mert – hasonlóan minden utódjához – nem Pesten, hanem Bécsben székel, hanem azért is, mert hasonnevű nagyapjával gyakran összekeverik. Ő gróf Festetics György. Az alábbiakban az ő pályafutását ismertetem.
-
Dogmatikai viták a 4-7 századig
A dogmatikai vitákra jellemző ezekben a korai századokban, hogy a Bibliát nem a teológia meghatározására, hanem megerősítésére használják. E mellett a nem bibliai eredetű terminusok válnak kulcsszavakká ezekben a vitákban. A vitás kérdések megoldását nehezítik a vezető püspökségek közti kibékíthetetlen ellentétek. Ezek a viták a birodalom egységét veszélyeztetik, és ez arra kényszeríti a császárokat, hogy beavatkozzanak a vitákba és megpróbálják visszaállítani az egységes keresztény vallást a birodalomban. A viták megoldására a zsinatokon történtek kísérletek, mivel az egyetemes zsinat az egyik legfőbb hatalom az egyházban. A vitákban vesztes irányzatokat a birodalom határvidékére száműzték. A viták két téma körül alakultak ki: Jézus miként volt ember és isten is, miként volt maga Isten.…
-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 2. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg összesen nyolc, változó harcértékű hadosztállyal rendelkezett. A vezérkar mindent egy lapra feltéve ebből hetet a Tiszánál állomásozó románok ellen fordított. Csak egy teljes hadosztály, a szinte harcképtelen 4. maradt hátra, a déli határt védte a délszláv csapatoktól. Az északi határon, a Duna vonalán pedig csak egyetlen ezredet hagytak. Emellett a Vörös Hadsereg összes tüzérségi ütegét…
-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 1. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadása a magyar történelem ellentmondásos eseménye. A kezdetben sikeresen támadó magyar csapatokat a román hadsereg kelepcébe csalta és csaknem bekerítette, mire a vezérkar kénytelen volt elrendelni a visszavonulást. A megtizedelt, demoralizált sereg napokon belül széthullott, ezzel nyitva hagyta az utat a román hadsereg számára Budapest felé. A megalázó vereség a tanácsköztársaság napokon belüli összeomlásához vezetett. Az első részben bemutatom a hadművelet előzményeit, az ország hadi helyzetét és azokat az okokat, amiért a kormány a támadás megindítása mellett döntött. 1919. június 7-én és 13-án Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és a párizsi békekonferencia elnöke a sikeres felvidéki hadjáratot követően jegyzéket intézett Kun…
Ezeket is érdemes megnézni
Régi magyar diafilmek 32.
Steve Rosenberg tudósítása a Vörös térről a Győzelem napján
Che
-
Lenin ázsiai tervei: A Keleti Népek Bakui Kongresszusa
1917-ben a hatalmat magukhoz ragadó bolsevikok egy hatalmas, etnikailag és vallásilag sokszínű birodalmat örököltek. Bár a breszt-litovszki béke következtében Oroszország elvesztette nyugati, nem orosz többségű területeit, keleti és dél-keleti területeivel együtt még mindig rendkívül sokféle népcsoportot foglalt magába. Orosz Belső-Ázsia zömmel muszlim lakói közül sokan örömmel fogadták a cár bukását, remélve, hogy a cári elnyomás után végre visszanyerhetik függetlenségüket. A vörösök hamar felismerték az alávetett ázsiai népekben rejlő lehetőséget: rövidtávon szövetségeseket láttak bennük az erősödő fehér mozgalommal szemben. Hosszú távon pedig Szovjet-Oroszország az elnyomott gyarmati népek megsegítőjének szerepében tetszeleghetett volna, lázadásokat szíthatott volna a nyugati hatalmak, elsősorban a Brit Birodalom ázsiai és muszlimok lakta afrikai gyarmatain. Az első világháború kitörésekor…
