Történelem
-
Fényes jövőnk
Egy 1960-as szovjet diafilm jövendölései 2017-re. Kommunista sci-fi bajkeverő, robbantó imperialistákkal, akik egy csendes-óceáni szigetre szorultak vissza. Élet egy utópisztikus Szovjetunióban, videofonnal, földalatti kvarc-nappal, internet nélkül. „Az alábbi szovjet diafilm kockái pár napja járták be az internetet. Magyarul is olvashattátok néhány helyen, ám ott csak néhány diája jelent meg. Most nálunk a teljes filmet megnézhetitek – a tavalyi csernobilos poszt elkövetőjének – ¿Qué tapas hay?-nak jóvoltából. A fordítás is az ő érdeme. Köszönjük!” – Jtom
-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 1. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadása a magyar történelem ellentmondásos eseménye. A kezdetben sikeresen támadó magyar csapatokat a román hadsereg kelepcébe csalta és csaknem bekerítette, mire a vezérkar kénytelen volt elrendelni a visszavonulást. A megtizedelt, demoralizált sereg napokon belül széthullott, ezzel nyitva hagyta az utat a román hadsereg számára Budapest felé. A megalázó vereség a tanácsköztársaság napokon belüli összeomlásához vezetett. Az első részben bemutatom a hadművelet előzményeit, az ország hadi helyzetét és azokat az okokat, amiért a kormány a támadás megindítása mellett döntött. 1919. június 7-én és 13-án Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és a párizsi békekonferencia elnöke a sikeres felvidéki hadjáratot követően jegyzéket intézett Kun…
-
A kitelepítés
Tömeges kitelepítés a csernobili baleset után – 1986. április 27. A modern társadalmakban komoly feladat a lakosság védelme az esetlegesen bekövetkező ipari vagy természeti katasztrófák következményeitől. A katasztrófavédelem eszköztárában a lakosság kitelepítése az utolsó védelmi eszköz, ami csak a legvégső esetben alkalmazható, ha más mód nincs a lakosság életének és egészségének megóvására. Épp ezért a katasztrófákat követő a kitelepítés ritka, de nem példátlan esemény a történelemben.
-
Csehszlovákia 1958
Az amerikai Huebner család fotóarchívumából válogattam az egykori európai vakáció képeit az 1958-as csehszlovák körútról. Valaki felismeri a helyszíneket? A Vencel tér, a Hradzsin és az Orloj még nekem is megy 😉 Főleg a nem prágaiak érdekelnének… 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Az alábbi linken a forrást találjátok egy érdekes magyar vonatkozással: via
-
Stadionkatasztrófák 1. (18+!)
A legnépszerűbb sportág legsötétebb napjai. A futballtörténelem során sajnos sokszor nem a mérkőzésről szóltak a híradások. Nem egyszer áldozatokról, sérültekről beszélt a világ. Íme a legsúlyosabb stadionkatasztrófák; néhány a legismertebbek közül. 1902 Skócia-Anglia válogatott mérkőzés Az első feljegyzett futballkatasztrófa a múlt század elejéről. Egy összeomló lelátó temetett maga alá több száz szurkolót. Huszonöt halott mellett több százan sérültek meg.
-
Magyar plakátok 1951-1956
Az előző két részben láthattátok a második világháború, majd az azt követő időszak plakátjait. 1951-re a Rákosi-korszak ereje teljében van. A megfélemlítés és – ha kell erőszakos – terménybegyűjtés időszaka. Az erőltetett iparosításra (elrugaszkodott ötéves tervek, vas- és acél országa…) és a hadiiparra, a hadsereg fejlesztésére – a sosem jött imperialista támadás ellen – költött milliók a lakosságot rövid úton nyomorba döntötte. A pártbeli politikai tisztogatások mindennaposak. A lakosságot „csengőfrásszal” terrorizálják, amikor az ÁVH emberei – többnyire az éj leple alatt – becsöngettek, majd berontottak a kiszemelt lakásába, és egy fekete Pobjedával elhurcolták az áldozatot. 1950 és 1953 között 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. 40 ezer…
-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 2. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg összesen nyolc, változó harcértékű hadosztállyal rendelkezett. A vezérkar mindent egy lapra feltéve ebből hetet a Tiszánál állomásozó románok ellen fordított. Csak egy teljes hadosztály, a szinte harcképtelen 4. maradt hátra, a déli határt védte a délszláv csapatoktól. Az északi határon, a Duna vonalán pedig csak egyetlen ezredet hagytak. Emellett a Vörös Hadsereg összes tüzérségi ütegét…
-
Egyesült Arab Emírségek – 1981
Ma látható fotóink 1981-ben készültek. Akkoriban a sivatagi ország lakosainak száma alig haladta meg az egymilliót. Ma már csaknem kilenc és fél millióan lakják. Nem a népszaporulat ilyen magas. A lakosság 75%-a (!) bevándorolt, vagy tartós vendégmunkás.
-
Dogmatikai viták a 4-7 századig
A dogmatikai vitákra jellemző ezekben a korai századokban, hogy a Bibliát nem a teológia meghatározására, hanem megerősítésére használják. E mellett a nem bibliai eredetű terminusok válnak kulcsszavakká ezekben a vitákban. A vitás kérdések megoldását nehezítik a vezető püspökségek közti kibékíthetetlen ellentétek. Ezek a viták a birodalom egységét veszélyeztetik, és ez arra kényszeríti a császárokat, hogy beavatkozzanak a vitákba és megpróbálják visszaállítani az egységes keresztény vallást a birodalomban. A viták megoldására a zsinatokon történtek kísérletek, mivel az egyetemes zsinat az egyik legfőbb hatalom az egyházban. A vitákban vesztes irányzatokat a birodalom határvidékére száműzték. A viták két téma körül alakultak ki: Jézus miként volt ember és isten is, miként volt maga Isten.…
-
Régi magyar diafilmek – 39
Vár a természet. 1981. Vidám rajzokkal, őrsöknek, rajoknak, nyári táborozóknak. Skála szatyor, fényes és matt iskolaköpeny, úttörőnyakkendő megvan?






