Ma ismét Kajon Árpád által beküldött képeket láthatjátok, amikhez személyes kutatómunkája által felderített részletes képaláírások tartoznak. Tudjátok mi volt például a „menázsi faszolása”? Ebből az összeállításból ezt is megtudhatjuk. Magyar katonákkal emlékezzünk a 101 éve kitört Nagy Háborúra! Valószínűleg a cs. és kir. 16. gyalogezred tisztjei sífelszereléssel egy sítanfolyamon. Hadosztályonként nagyjából 40 fős síosztagokat alakítottak,…
„Állandó olvasónk Desmont küldött egy képes cikket Che Guevaráról, Fogadjátok szeretettel! A blogon eddig elszórtan, főleg a Napi érdekes sorozatban megjelent fotókkal magam is kiegészítettem, hogy teljes legyen a kép.” – Jtom Idealista fiatal? Dél-Amerikai felfedező? Az igazságért örökösen harcoló szabadságharcos? Egy véres kezű katona? Államférfi? Korrupt politikus? Mártírhalált halt hős? Sok mindent lehet és kell…
1980-as évek. Az egykori RUC (észak-ír brit rendőrség) tagja egy darts-nyíllal a nyakában egy zavargás során
Eddig még saját képeket nem láthattatok tőlem lévén, hogy személyesen nem voltam a nagy idők nagy tanúja. Azonban most egy tavalyi kirándulásom képeit nézhetitek meg, amiknek természetesen vannak történelmi vonatkozásai, hiszen egyébként nem kerülhettek volna a blogra.
Egy hűtlen kutya kalandjai Ugatóniában – 1957. Az 1956-os forradalom után százezrek hagyták el az országot. Az utánuk és sorsukért sóhajtozóknak az elrettentő „ott sincs kolbászból a kerítés” stílusban készült ez a kis „mese” Szűr Szabó József zseniális karikaturista rajzaival.
Borisz Jelcin 1989-ben nem hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A látogatása során semmilyen komoly politikai eseményen sem vett részt, nem tárgyalt az akkori elnökkel, nem vett részt semmilyen megemlékezésen, ünnepségen, vagy avatáson. Amerikai részről akkor talán még senki sem sejtette, hogy ő lesz az új – már nem kommunista, a felbomló Szovjetunió után születő…
Megfilmesítésért kiáltó kommunista kalandregény 1956-ból. osaarchivum
Eddig még soha nem volt olyan nehéz számomra betartani a blog ars poeticáját, mely szerint „sok kép, kevés szöveg”, mint most, a sorozat harmadik részében – az előzőt itt találjátok. Olyan jelentőségű autóhoz érkeztünk el, melynek a történetéről könyveket írtak, filmekben és popslágerekben énekelték meg.
„Új sorozatunk az automobil történetéről szól, sok képpel, kevés szöveggel. Hogy miért az amerikai autókéról? Nos, ez az a fogyasztói társadalom, ami rengeteg „barlangrajzot” – már ha élhetek ezzel a képzavarral – hagyott ránk e téren. Már az a tálalás, ahogy az autóipar kínálta a portékáját sokat elmond az adott korszakról és az amúgy a…