Egy középkori városi legenda – Johanna pápissza

Létezik egy középkori legenda, amely arról szól, hogy a történelemben egyszer női pápát választottak meg. Már az is talány, hogy pontosan mikor is történt meg ez a hihetetlen esemény. Egyesek szerint a 9. században, mások szerint viszont valamikor 1087 körül. Források hiánya miatt ez teljesen a múlt ködébe vész.

1250 körül íródott az ún. Metzi Világtörténelem, amelynek szerzője ismeretlen. Ebben a műben maradt fenn Angliai János legendája, akit pápának választottak, de valójában Johannaként (Ágnesként?) látta meg a napvilágot. Mainzban nőtt fel és Athénban tanult, Rómában pedig tanító volt.

A pápai székben nem sokáig ülhetett, mert egy körmeneten, útban a lateráni palota felé, a nagy tömeg lelökte a lóról és ez a sokk koraszüléshez vezetett. Ha ez tényleg így történt, akkor elképzelhetjük, milyen felháborodást váltott ki az emberekből. Állítólag azonnal halálra kövezték.

Johanna pápissza megszüli a gyermekét

Vannak, akik a történet eredetét a II. Frigyes német-római császár udvarában pletykaszerűen terjedő szatírákra vezetik vissza. A császár nem igazán kedvelte a pápaságot, mert trónra kerülése óta azzal nyaggatták, hogy jó keresztény módjára vezessen szent hadjáratot a Szent Földre. Uralkodásának időszaka is az invesztitúra harcok (császárok és pápák között zajló hatalmi küzdelem) utolsó szakaszába tartozott.

A pápa, IX. Gergely kiátkozta a császárt, ami azt jelentette, hogy nem juthat a Mennyeknek Országába és nem is temethetik felszentelt földbe. De ez akkoriban nem igazán hatotta meg az uralkodókat, főleg ha megfelelő hatalom volt a kezükben a pápákkal szemben.

Mivel mással nem igazán tudott Frigyes visszavágni, ezért terjeszthetett ilyen borzalmas történeteket a birodalmában a velejéig romlott Vatikánról. Ez az egyik magyarázata ennek az érdekes eseménynek. Ma úgy vélik, hogy soha nem volt női pápa, mert a korabeli források nem emlékeznek meg róla (pedig igazán felkavaró lett volna) és időben sem lehet jól elhelyezni.

Érdekes, hogy elsőnek a történet hitelességét csak a 17. században kérdőjelezte meg egy kálvinista(!) író, David Blondel. Ha valaki máshogy ismeri a történetet, az könnyen megeshet, hiszen ma is csak egy városi legendának tartjuk. Talán megtörtént, talán nem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük