Kultikus filmsorozataink

A cikk Izak2 és JTom közös munkája, köszönet nekik!

Azok a 70-es, 80-as évek! Amikor a két (inkább másfél) magyar nyelvű csatornán kívül mindössze a cseh2 volt fogható (már amikor…), amikor hétfőnként még adásszünet volt és amikor elindultak A SOROZATOK, így csupa nagybetűvel. Ezek a gyakran társadalomformáló műsorok szereplői lettek a kor „celebjei”, róluk beszéltek a munkahelyeken, valakinek még gyűjtést is szerveztek (Isaura felszabadítására), kitörölhetetlen szereplői voltak az akkori kornak. Nyári vasárnap délutánokon izzadva ültünk a kocsiban, hogy a Balatonról hazaérünk-e az esti filmre.

Nézzük, mit néztünk! Kizárólag külföldi sorozatok, persze szigorúan a teljesség igénye nélkül. Ja, a Derricket, a Tetthelyet és úgy általában a krimiket, most kihagytuk.

Ha már Isaurát említettük, kezdjük is vele a sort. Bár nem a legelső, de talán a leginkább meghatározó széria volt a magyar televíziózás történetében.

 

Rabszolgasors

A nálunk Rabszolgasors címen futott sorozat nem volt más, mint az akkoriban nálunk teljesen ismeretlen közép- és dél-amerikai – olykor sok száz részes – szappanoperák egyik nem is túl jól sikerült darabja. Bár mellette szóljon, hogy – későbbi társaival ellentétben – tényleg használható rá a telenovella vagy teleregény kifejezés, hiszen Bernardo Guimarães 19. századi brazil író regényéből készült. A történet röviden egy fehér rabszolgalányról szólt, aki egy nagybirtokon élt, mint társalkodónő és akibe a kegyetlen természetű birtokos titkon szerelmes volt. Isaura természetesen nem viszonozta szerelmét, különben is szíve foglalt volt, de rabszolgaként semmilyen jogokkal sem rendelkezett. A kissé vontatott részek végére jutva egy leégő épülettel, a gonosz halálával és Isaura felszabadulásával ér véget a történet (ezt így fejből… remélem jól emlékszem, igen rég volt – JTom).

Akiének felszabadítására hazánkban állítólag még gyűjtést is szerveztek: Isaura Elvira a rabszolgalány

És akit egy ország gyűlölt: Leoncio Correa de Almeida

Isaura, kicsit másképp… Lucelia Santos levetkőzött a Playboynak

Sokat elmond a sorozat magyar sikeréről, hogy még Gálvölgyi-paródia is készült belőle (6:26):

A rendkívüli népszerűség miatt, 1987 januárjában Lucelia Santos ellátogatott Magyarországra. A korabeli híradófelvételt ITT megtekinthetitek.

 

Kórház a város szélén

De a keleti blokkban is készültek ám sorozatok. Csehszlovák készítésűekből kettő is emlékezetes. Az 1978-81 között készült Kórház a város szélén címűt – ami a legelső kórházsorozat volt nálunk -, azóta is emlegetjük. Blazsej, Stroszmájer, Szova doktor urak, mai szemmel ugyan kissé lelassult események, történetek, de hát a miénk volt, első volt, eggyé váltunk vele – gyakorlatilag ez a sorozat alapozta meg később a „Schwarzwaldklinik” sikerét.

Blazsej doktor és Ina nővér románca.

Stroszmájer és Szova főorvos (Miloš Kopecký és Ladislav Chudík). A sorozat két nagy öregje.

Csehszlovák pörgés…

…és dráma

A sorozat főcíme (1:35). Zsiguli, száguldó Skoda mentő, szürke szocializmus.

Blazsej doktor (Josef Abrhám) akkor és most. A többiekről ITT olvashattok bővebben.

 

Nők a pult mögött

Bár előbb készült (1977-ben), nálunk mégis később került bemutatásra a másik csehszlovák filmsorozat, amely 12 részből állt és a 70-es évek csehszlovák mindennapjait igyekezett bemutatni Anna Holubová, egy bolti eladó szemszögéből. Amolyan csehszlovák Lenke néni, kicsit fiatalabb kiadásban – mai szemmel egy felettébb unalmas sorozat, ám amelynek szereplői – különösen a otthon – nagy népszerűségnek örvendtek.

A propaganda gépezet működése: töménytelen mennyiségű árú, déligyümölcsök a boltokban – az ezekhez való hozzáférés akkoriban azért nem volt ilyen egyszerű.

Nők a pult mögött főcím, árubőség, mosoly, tolongás (3:38).

 

Onedin család

A hetvenes években született népszerű brit sorozatot Magyarországon 1979-től láthattuk. Fő motívumaként a liverpooli Onedin család tűnik fel, élén James Onedinnel, aki hajózási társaságot alapít a XIX. századi Angliában. A sorozatban a belső forgatási helyszínek domináltak (lakásbelső, hajókajüt), kevés fedélzeti hánykolódással  és viktoriánus londoni utcaképpel kiegészítve.

James Onedin, akit Peter Gilmore alakított. 2013. februárban hunyt el, 81 éves korában.

A fő program keddenként: Onedin család, 20:00-kor.

 A család

Baines kapitány, a vén tengeri medve mintapéldánya

 

Sandokan – A maláj tigris

Az 1971-ben gyártott 6 részes sorozat Németország és Olaszország után hamar feltűnt itthon is, hogy bemutassa a maláj hős, Sandokan harcát.

A képzeletbeli maláj harcos a 19. századból, aki miután az angolok megfosztják vagyonától, kalózzá válik és megkezdi harcát a gyarmatosítók ellen. Emilio Salgari olasz író késő 19. századi regényéből olasz-német-francia-brit koprodukcióban készült – ma úgy mondanánk – minisorozat.

Kabir Bedi, indiai származású színész számára a legnagyobb sikert ez a sorozat hozta meg

A slágerré lett Neoton Familia dal. A sorozat nagy nyertese Malajzia lett, hiszen az ország szépségeit bemutatva a turizmus fellendült és közkedvelt utazási célponttá vált a térség.

 

Forró szél

Surda 1984-ből; kell-e bárkinek is bemutatni a kissé szórakozott és állandóan alacsony vérnyomással küszködő főszereplőnket, aki vidékről Belgrádba, majd link barátjával Bécsbe költözve próbál szerencsét több, de inkább kevesebb sikerrel. Nálunk, de a többi szocialista országban is nagy sikerrel vetített jugoszláv sorozat főszereplőjének még a sapkája is divatba jött, Surda-sapka néven.

Minden egyéb mondanivaló helyett íme egy rész a sorozatból, ebben tényleg minden benne van. Abszurd humor a 80-as évekből.

Ljubiša Samardžić 81 évesen tavaly ősszel halt meg

 

Tövismadarak

Az 1977-ben Colleen McCullough által írt regény (amelyet egyébként Göncz Árpád fordított le magyarra) 1983-ra vált éretté a megfilmesítésre. A 8 epizódból álló tévéfilmsorozat főszerepében Richard Chamberlain-t és Rachel Ward-ot láthattuk.

 Magyarországon először 1990-ben láthattuk a sorozatot, amelynek középpontjában Ralph atya és Maggie kapcsolata áll.

„Egy sorozat, mely bemutatását követően szinte azonnal klasszikussá vált! Colleen McCullough ausztrál írónő regényét a század egyik legszebb és egyben legabszurdabb szerelmi történeteként említik az angolszász irodalomban. Egy katolikus pap és egy nő beteljesületlenül is beteljesült nagy szerelme áll a regény, illetve a belőle készült filmsorozat középpontjában.” PORT.hu

A népszerű sorozat Emmy-díjat és Golden Globe-ot is nyert.

A két főszereplő: akkor és most

 

A klinika

A „Schwarzwaldklinik” népszerű szereplői, többek között Hildegard főnővérrel, Brinkmann professzorral, Udoval és Elke nővérrel.

A Freiburgtól észak-keletre található Glottertal rehabilitációs intézetében játszódtak a külső, valamint Hamburgban a filmstúdióban a belső jelenetek.

A nőcsábász Udo, korábbi barátnőjével, későbbi mostohaanyjával Christa nővérrel/doktornővel.

Az utolsó forgatási nap egy pillanata

Elke nővér akkor – és most. Ha a többiekre is kíváncsi vagy IDE kattints!

Guldenburgok öröksége

1987 és 1990 között készült nagy sikerű német sorozat, amelynek középpontjában a fiktív nemesi Guldenburg család és annak összes leszármazottja állt. A Hamburg közelében megtalálható pazar családi kastély volt a történet fő helyszíne, ahol nemcsak a szerelem és a romantika, hanem az ármány és a bűn is főszerepet játszott.

A fiktív Guldenburg sör a későbbiekben egy ideig valóban megjelent a kereskedelmi forgalomban!

 Balbeck-ék, a sorozat negatív figurái

Egy rövid részlet, amiben minden benne van 🙂

Polip

7 éven keresztül (1984-1991) vetített olasz bűnügyi sorozat Cattani felügyelővel és a maffiával; az olasz szervezett bűnözés elleni harc egyik fő elemévé vált az évek során. A sorozat német címe szintén kifejező: Allein gegen die Mafia, azaz egyedül a maffia ellen. A sorozatnak még Cattani halála után is volt folytatása. 10 évadot élt meg, az utolsó epizódokat 2003-ban forgatták le.

Cattani feügyelő

A 4. évad végén Cattani felügyelőt is utóléri a maffia, „kiírja” magát a sorozatból: 4 évad és 25 rész után a pletykák szerint elege lett Michele Placido-nak, hogy beskatulyázzák ebbe a szerepbe, így a kilépés mellett döntött.

Tano Cariddi maffiavezér a sorozat rosszfiúja

A sorozat Olaszországban nagyon népszerű, állítólag valódi maffiózok is szerették nézni. Egyikük meggyőződése, hogy Tano szerepét róla mintázták.

 

Most pedig lépjünk egy kicsit vissza az időben két tudományos-fantasztikus sorozat kedvéért…

A magyarországi vetítésüket – hogy egyáltalán bekerültek hozzánk – egyszerűen nem is értem. 1968. Prágai Tavasz, csehszlovákiai bevonulás, Kádári pangás korai évei. Lelövik Robert Kennedy-t és Martin Luther Kinget és még nem járt ember a Holdon. Magyarországon pedig az egyetlen államilag cenzúrázott televízió – ahol addig maximum a Zaglagyin és az ágyútalp című szovjet filmet vetítették – műsorára tűz egy hét részes NSZK sci-fi sorozatot.

Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai

Természetesen senki sem értette a koncepciót, de mindenki azonnal beleszeretett a teljesen „másfajta” filmsorozatba.

A történet 1960-as évekbeli európai léptékkel meglehetősen érdekes

Nagyobbacska gyerekként én már a későbbi ismétlést láttam, így a tartalmat illetően segítségért fordultam a Wikipédia szócikkéhez:

„A történet körülbelül 3000-ben játszódik, amikor a Föld lakossága már egyetlen közösséget alkot, amelyet a világkormány irányít. A bolygóközi űrflotta egyik legjobb hajója az Orion űrcirkáló, amelynek öt fős személyzete, Cliff Allister McLane parancsnok vezetésével számos bátor akciójuk ellensúlyozásaként hasonlóan számos magánakciót, szabályszegést, fegyelmezetlenséget tudhat már maga mögött. A flotta vezérkara megelégeli a dolgot, és büntetésül az Oriont három évre közönséges járőrszolgálatra osztják be. […]

Az Orion első járőrútja során idegen lényekkel találkozik, akik megszállták az egyik előretolt űrbázist, megölve annak személyzetét, és az Oriont is megtámadják. Kialakul egy gerillaháború a veszélyes eszközökkel támadó Varangyok – ahogy az idegen lényeket elnevezték –, és a Föld között. Ebben a háborúban játszódik a sorozat összesen hét epizódja.”

Futurisztikus díszletek

Az Orion űrhajó. Nálunk annyira kultikussá vált a sorozat a hetvenes évekre…

…hogy még egy épületet is terveztek az űrhajó ihlette külsővel. Íme az egykori balatonszéplaki Orion bár.

 

Alfa Holdbázis

1977-re elült az Orion láz az országban, a királyi tévé újabb nagyot gurított.

Amerikai sci-fi, eredeti címen Space:1999, az Orionhoz képest hatalmas előrelépés. Színes, pörgős, tele akcióval. Nézzétek csak az első rész intróját! Nem csoda, hogy elakadt a lélegzetünk… 1977.

A főszereplők: John Koenig parancsnok (Martin Landau) és Dr. Helena Russel (Barbara Bain)

Az emberiség 1999-re már a Holdon űrbázist létesített, ami egy hatalmas robbanás következtében letért pályájáról és távoli űrbe sodródott (jól értitek, az egész Hold elúszik :)). Idegen fajok és lények is felbukkannak a sorozatban, előfordult rendesen hideglelős is köztük és persze thriller elemek, hiába, akkor még az ingerküszöbünk igen alacsony volt.

A Holdbázis személyzete

Szépen kivitelezett díszletek

Amitől még most is kiráz a hideg és akkoriban álmaimban is megjelent

Húh, ennyi elég is belőle, lépjünk tovább. A nők bálványa következik. Nem, nem James Bond, de valami nagyon hasonló.

 

Nem kell mindig kaviár

„Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem!” – aki akkoriban már létezett ebben az országban, biztosan hallotta már, vagy talán használta is ezt – az azóta szállóigévé vált – mondatot, amivel a tizenhárom rész mindegyike befejeződött.

Sigfried Rauch, mint Thomas Lieven

Kémhistória, csipetnyi erotika, sármos főszereplő, elég volt a sikerhez a hetvenes években

A – Németországban még mindig aktív és népszerű – Sigfried Rauch alakította Thomas Lieven-t a sorozat főszereplőjét az egykori NSzK sorozatban, aki egyszerű londoni polgár lévén véletlenül keveredik a második világháború eseményeibe. Amikor cége a háború elején a náci Német Birodalomba küldi, ott egy félreértés folytán kémnek nézik. Aztán a nőfaló Lieven megadja magát a szép szobaasszonynak (minden szinten) és ha már lúd legyen kövér alapon tényleg kémnek áll és megkezdődik a közel hat éven át tartó ámokfutása, amolyan Bond stílusban.

Nem kell mindig kaviár főcím (1:18)

Talán kevesen tudják, hogy a – még mindig nagyon népszerű – német író Johannes Mario Simmel regényéből készített sorozatot már megelőzte egy 1961-es film, amely szintén ebből a műből készült, ám igazán csak Sigfried Rauch alakítása tette népszerűvé.

Ez a 13 meghatározó külföldi sorozat sokakat ültetett a tévé előtt a hetvenes, nyolcvanas években Talán sokukat már el is felejtettük. Tudom, biztosan mindenkinek vannak más meghatározó emlékei a tévészériákról ebből az időszakból. Mindenkit bíztatunk, hogy jól kommentelje ki magát! Szeretjük.

 

[hirlevel]