-
Újraszínezett mindennapok 4. – Csodás régi képek
Újraszínezett mindennapok címmel már volt néhány bejegyzés a blogon, és ezt a jó szokásunkat a továbbiakban is megőriznénk. És hogy hol vannak a színezett képek? Mutass rá az egérrel, és máris megjelenik! Így remekül össze lehet hasonlítani az eredetit a színezettel, eldönthetjük, milyen munkát végzett a lelkes „fotóboltos”. Remélem mindenki megtalálja a kedvencét (kedvenceit), ahogyan én is. 1942. Szoba kilátással
-
Történelmi bookazine
Bookazine? Engem ettől a szótól kiráz a hideg. Tudom, tudom én csak fogjam be, mert a „vintázs” szóval üldözöm rendszeresen olvasóimat… 🙂 Mi az a bookazine? Csakúgy, mint a vintázsnak, ennek a szónak sincs olyan magyar megfelelője, ami száz százalékosan lefedné a jelentését. A book – mint könyv – és a magazin szóból ered. Amolyan hibrid. Tartalmasabb, mint egy magazin, de olvasmányosabb, mint egy könyv.
-
A fővárosi rendőrség államosítása és a Thaisz – korszak (1873-1884)
A fővárosi rendőrség történetében rendkívül fontos az 1873-1881 közötti időszak. Ennek az időszaknak két törvény ad keretet: az 1872. évi XXXVI. törvénycikk, ami Pest, Buda és Óbuda egyesítését mondja ki, valamint az 1881.évi XXI törvénycikk a Budapest fővárosi rendőrségről. A városegyesítési törvényben a 20.§ és a 21.§ foglalkozik a rendőrséggel: ”20.§ A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam „fővárosi rendőrség” neve alatt saját közegei által kezeli. A törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlen marad. 21.§ Az államilag kezelendő fővárosi rendőrségnél a tulajdonképeni rendőri müködés a rendőri biráskodástól külön választandó. A rendőri müködés szervezete, ennek a fővárossal szomszédos területekre is kiterjesztése, és azon arány és módozatok iránt,…
-
Angolok szerepe a keresztes hadjáratokban
A hadjáratokban a franciák voltak mindig a meghatározóak, az utolsó keresztes hadjáratokban a franciák mellett a németek játszottak még fontos szerepet. Az angolok szerepe e két nemzet részvételéhez képest nem volt meghatározó. Az angol nemesekből álló csapategységekre jellemző volt, hogy egy gróf vagy egy püspök vezetése alatt indultak el. Az alacsonyabb származású keresztesek vezetői sokszor saját köreikből kerültek ki és saját karizmájuknak köszönhették vezető pozíciójukat. Az angolok a harmadik keresztes hadjáratot kivéve csak kisebb csapatokkal vettek részt a Szentföldért vívott harcban, a harmadik keresztes hadjáratban Oroszlánszívű Richárd már Anglia királyaként volt az angol csapatok élén. Az angolok az első és a második keresztes hadjáratban Az első keresztes hadjárat vezetője IV.…
-
Vikingek támadásai az angolszász államok ellen (793-1085)
Az első támadások Anglia ellen (793-865) Angliában ekkor hét nagyobb (Kent, Essex, Wessex, Sussex, Mercia, Kelet-Anglia, Northumbria) és több kisebb királyság volt. Anglia és Skandinávia között már a 7.-8. században kimutathatóak a kapcsolatok. Az Angolszász Krónikában az első utalás a vikingekre, már előrevetíti a következő két évszázad szörnyűségeit. 789-ben három skandinávokat szállító hajó kötött ki Portlandben, ahol a skandinávok megölték Brithric király tiszttartóját, aki kereskedőknek nézte és a király székhelyére akarta kísérni őket. 792-ben Offa merciai királynak meg kell erősíteni a déli tengerpartot pontosan meg nem határozott pogány kalózok támadásai miatt. 793. június 8-án kirabolják Lindisfarne-t, 794-ben Jarrow-t támadják meg. 795-ben kirabolják a Iona szigetén lévő Szent Columba kolostort és…
-
Az Akhaimenida birodalom bukása. Nagy Sándor perzsiai hadjárata.
Az Akhaimenida birodalom hanyatlása Dareiosz halála után a birodalom katonailag meggyengült. Az uralkodók egyre inkább diplomáciájukra és felhalmozott aranykészleteikre támaszkodtak. A birodalmon belül a szatrapák hatalma megnövekedett, egyes területeken ez a tisztség öröklődővé vált. A perzsa királyoknak már nem volt hatalmuk felettük. A tartományok lázadoztak, megpróbáltak elszakadni a birodalomtól, ez néhány tartománynak ideiglenesen sikerült is. A perzsa uralkodók a két legjelentősebb görög államot, Athént és Spártát igyekeztek egy más elleni harcra késztetni, a két állam végül teljesen kimerült és elvesztette vezető szerepét, a perzsák visszaszerezték a kis-ázsiai görög városok feletti hatalmat. Amikor már nem tudták a két teljesen kimerült államot egymásra uszítani, akkor Thébát támogatták a két állammal szemben. Théba…
-
A portugál – török háborúk a XVI. században
A portugál török háborúk rendkívül fontosak a fűszerkereskedelem szempontjából, hiszen a harcok kimenetele befolyással volt rá. A portugáloknak nem sikerült kiűzniük az iszlámot az Indiai – óceánról, 1538-tól a folyamatos támadásokkal kellett szembenézniük, amiben a törökök jelentős szerepet vállaltak. Az oszmánok előretörése dél felé nem sikerült. Ehhez jó flottára lett volna szükség. A török birodalom félelmetes flottával rendelkezett, de az Indiai – óceánra csak a Vörös – tengeren keresztül juthattak ki, továbbá a hajózási technológiájuk földközi – tengeri volt. Szulejmán pasa Egyiptom kormányzója gályákkal foglalta el 1538-ban Ádent és ostromolta meg Diut, amit nem tudott bevenni. 1554-ben Piri Reisz gályákkal szállt szembe a portugálok óceánra méretezett hajóival, és vereséget szenvedett.…
-
A portugál felfedezések kezdetei XV. század
A portugál gyarmatosítás legelső akciója a Kanári – szigetek megszerzése volt. Leigázták az őslakos berbereket és szőlőtermesztésbe, valamint bortermelésbe kezdtek. A szigeteket fél évszázadon át birtokolták, majd a kasztíliaiak szerezték meg. Egy másik hosszabb lejáratú terv, amelyet Tengerész Henrik és katonai rendje szponzorált Madeirára és az Azori-szigetekre vonzotta a portugálokat, ahol sikerrel vetettek búzát. A Zöldfoki-szigeteken gyapotot és indigóféleségeket termesztettek rabszolgák alkalmazásával, valamint São Tomé szigetén cukornádat termesztettek, szintén rabszolgák alkalmazásával. Következő lépésként a portugálok a reconquista folyamatának akartak adni egy újabb lendületet. Céljuk: terjeszkedés Észak-Afrikában. 1415-ben elfoglalták Ceutát Marokkóban, ami az európai bezárkózás végét jelentette, megkezdődött a terjeszkedés kora. Ceuta elfoglalása után Tengerész Henrik (1394-1460) igyekezett minden információt…
-
A portugálok és Japán (XVI-XVII század)
A japánok által ismert világ a XVI. Században Kínára, Koreára, Indiára és más délkelet – ázsiai országokra korlátozódott, Európáról még nem sokat tudtak. 1543-ban (más adatok szerint 1542-ben) egy dél – kjúsúi szigetre, Tanegasimára felsodródott egy portugál hajó. A japánok figyelmét megragadta a portugálok tűzfegyvere, a kanócos puska, amit azonnal lemásoltak, sőt tökéletesítettek. A lőfegyverek jobban elterjedtek Japánban, mint a korabeli Európában. Nem sokkal később már megjelent az ágyú is Japánban. A portugálok ezt követően 1546-ban ismét megjelentek három hajóval a dél – kjúsúi kikötőben. Ezután rendszeresen behajóztak Japánba, egészen a spanyolok megérkezéséig (1587) monopolizálták a japán kereskedelmet, amiből hatalmas hasznuk származott. Japán és Kína között akkoriban a Ming –…
-
Kínai felfedezések és portugál terjeszkedési kísérlet Kínában (XIV-XVI. század)
A XIV. században a kínaiaknak sikerült megtisztítani az országot a mongoloktól, és a határvidéken félkatonai településeket hoztak létre. Ezután megerősítették a Nagy Falat, visszaszorították a partvidéket támadó japánokat, adófizetőjükké tették a Koreai–félsziget lakóinak jelentős részét, függő helyzetbe hozták Indokína egyes területeit, külkapcsolatokat létesítettek Délkelet–Ázsiával, végül pedig több hajóhadat indítottak útnak a távoli Nyugat országaiba.
