Borisz Jelcin 1989-ben nem hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A látogatása során semmilyen komoly politikai eseményen sem vett részt, nem tárgyalt az akkori elnökkel, nem vett részt semmilyen megemlékezésen, ünnepségen, vagy avatáson. Amerikai részről akkor talán még senki sem sejtette, hogy ő lesz az új – már nem kommunista, a felbomló Szovjetunió után születő…
Megfilmesítésért kiáltó kommunista kalandregény 1956-ból. osaarchivum
Eddig még soha nem volt olyan nehéz számomra betartani a blog ars poeticáját, mely szerint „sok kép, kevés szöveg”, mint most, a sorozat harmadik részében – az előzőt itt találjátok. Olyan jelentőségű autóhoz érkeztünk el, melynek a történetéről könyveket írtak, filmekben és popslágerekben énekelték meg.
„Új sorozatunk az automobil történetéről szól, sok képpel, kevés szöveggel. Hogy miért az amerikai autókéról? Nos, ez az a fogyasztói társadalom, ami rengeteg „barlangrajzot” – már ha élhetek ezzel a képzavarral – hagyott ránk e téren. Már az a tálalás, ahogy az autóipar kínálta a portékáját sokat elmond az adott korszakról és az amúgy a…
Rick Lippincott képei egy 1982-es japán családi túráról. Flickr albumában még több képet találtok.
Ma egy igazi ritkaságot mutatunk be az olvasóknak. Egy 1938-as Lufthansa katalógust a Harmadik Birodalom időszakából. Talán kevesen tudják, hogy a mai Lufthansa légitársaság nem jogutódja az 1926-ban alapított és a birodalommal együtt 1945-ben kimúlt eredeti Lufthansának. A második céget 1953-ban alapították és még a logót is megtartották. Az „ős-Lufthansa” korának megfelelő korszerű gépparkkal rendelkezett. Lássuk mit…
1966-ban indult és 10 évig tartott a Mao Ce-tung által meghirdetett kínai kulturális forradalom, aminek eszköze a fanatizált fiatalság volt és célpontja a Mao által veszélyesnek ítélt vélt, lehetséges belső ellenfelei, a párt funkcionáriusai és a főiskolai, egyetemi tanárok, de úgy általában az értelmiség.
Los Angeles több területe árvíztől veszélyeztetett ahogyan láthattuk korábban. Az 1934-es árvizek és földcsuszamlások a város külső területein pusztítottak, míg most látható – 1938-as – katasztrófa idején a belsőbb területeket is elöntött és 115 halálos áldozatot is követelt.
A Szovjetunió végtelen hó borította sztyeppéin, a szibériai és távol-keleti országrészein még ma sincsenek mindenhol kiépített szilárd burkolatú utak. Elképzelhető, hogy mennyivel volt rosszabb a helyzet például a negyvenes, ötvenes években. A lánctalpas járművek mellett ideális megoldásnak tűntek a propelleres gépek is.
„Megint vendégbloggerünk Yks, megint a hetvenes, nyolcvanas évek. Speciális gyűjtemény. Kell még ennél többet mondanom?” – Jtom