Mindennapok

  • Mindennapok

    Mi kell ma a programozás tanulás elkezdéséhez?

    Egyre népszerűbbek ma a programozói képzések, más több cég is kínál hasonló tanfolyamot magyar nyelven. Ezeket nézve, felmerül bennünk a kérdés, mi szükséges ma a programozás tanulás elkezdéséhez? A jó hír az, hogy egy középkategóriás számítógép, és jó adag elkötelezettség az, amire mindenképpen szükség lesz. A programozás megismerése nem egyik napról a másikra történik, és nagyon sok lemondás vezet odáig, míg az első soroktól egy működő programig jutunk.

  • Mindennapok

    Munkaszüneti napok 2020-ban

    2020-ban is számos állami és vallási ünnep munkanapokra esik, ezeken a napokon nem kell dolgozni menni. Ide tartozik az újév, a március 15-e, a húsvét, a munka ünnepe, a Pünkösd az államalapítás ünnepe, az 1956-os forradalom ünnepe, a Mindenszentek és a Karácsony. Fontos tudni, hogy összesen 3 darab 3 napos hétvége, illetve 3 darab 4 napos hétvége is lesz. Emiatt 2 szombati napot munkanappá nyilvánítottak, ekkor a hétvége ellenére is dolgozni kell menni.

  • Mindennapok

    A viking szó eredete, a viking kirajzások okai és fő irányai

    A vikingeket az európai krónikákban más-más néven jegyezték fel. Ezek az elnevezések külön-külön utalnak dánokra és norvégokra, de sokszor használták általánosságban a vikingekre is. Az angolszász forrásokban a vikingeket dánoknak (Dani), vagy egyszerűen csak pogányoknak nevezik. A frank évkönyvek a normann (Normanni) elnevezést használják, a német krónikákban pedig kőrisfa-embereknek (Ascomanni) hívják őket. Az ír források lochlanach (északi) néven emlegetik őket, és gyakran használják norvégok esetében a fehér, dánok esetében, pedig a fekete jelzőt. Spanyolországban az arab madjus (pogány varázsló) szóval jelölték őket. A bizánci források a szláv eredetű rus szót használták, de ez a svéd routsi (evezős ember) szóból ered.

  • Mindennapok

    A portugál felfedezések kezdetei XV. század

    A portugál gyarmatosítás legelső akciója a Kanári – szigetek megszerzése volt. Leigázták az őslakos berbereket és szőlőtermesztésbe, valamint bortermelésbe kezdtek. A szigeteket fél évszázadon át birtokolták, majd a kasztíliaiak szerezték meg. Egy másik hosszabb lejáratú terv, amelyet Tengerész Henrik és katonai rendje szponzorált Madeirára és az Azori-szigetekre vonzotta a portugálokat, ahol sikerrel vetettek búzát. A Zöldfoki-szigeteken gyapotot és indigóféleségeket termesztettek rabszolgák alkalmazásával, valamint São Tomé szigetén cukornádat termesztettek, szintén rabszolgák alkalmazásával.  Következő lépésként a portugálok a reconquista folyamatának akartak adni egy újabb lendületet. Céljuk: terjeszkedés Észak-Afrikában. 1415-ben elfoglalták Ceutát Marokkóban, ami az európai bezárkózás végét jelentette, megkezdődött a terjeszkedés kora.   Ceuta elfoglalása után Tengerész Henrik (1394-1460) igyekezett minden információt…

  • Mindennapok

    A portugálok és Japán (XVI-XVII század)

    A japánok által ismert világ a XVI. Században Kínára, Koreára, Indiára és más délkelet – ázsiai országokra korlátozódott, Európáról még nem sokat tudtak. 1543-ban (más adatok szerint 1542-ben) egy dél – kjúsúi szigetre, Tanegasimára felsodródott egy portugál hajó. A japánok figyelmét megragadta a portugálok tűzfegyvere, a kanócos puska, amit azonnal lemásoltak, sőt tökéletesítettek. A lőfegyverek jobban elterjedtek Japánban, mint a korabeli Európában. Nem sokkal később már megjelent az ágyú is Japánban. A portugálok ezt követően 1546-ban ismét megjelentek három hajóval a dél – kjúsúi kikötőben. Ezután rendszeresen behajóztak Japánba, egészen a spanyolok megérkezéséig (1587) monopolizálták a japán kereskedelmet, amiből hatalmas hasznuk származott. Japán és Kína között akkoriban a Ming –…